Faluról falura a Tisza-tó körül: Tiszaörs
Tiszaörs és Tiszaigar között lehetett csónakkal közlekedni. 200 éve 🙂
Tudtátok, hogy Tiszaörsön a második világháborúban reptér üzemelt? És azt, hogy a mögötte lévő területet “kurvaerdő”-nek nevezték a helyiek? Na és azt, hogy 4 magyar filmet is forgattak itt? Utánajártunk, hogy ezek csak mende-mondák-e, vagy esetleg van-e valóságtartalmuk…utaztunk az időben egy kicsit és megpróbáltuk ennek az átlagosnak tűnő Tisza-tavi településnek a múltját felderíteni.
Faluról falura megyünk a Tisza-tó körül, hogy az olykor mellőzött, “vízparttalan” településeken is megkeressük a kirándulóhelyeket, nyári program helyszíneket. Nem is tudják sokan, hogy amikor a Tisza-tóhoz jönnek, akár egy hétnyi izgalmas felfedezni való várhat rájuk! Egy idő után az utazgatás a települések között olyan lesz, mint egy jó film, egyre több részletet látunk meg. Észrevesszük az „apró” jeleket, mint például a falu legmagasabb pontján álló templomot („ezek tudták, hogy hova építkezzenek”), és a falu északi határának nagy lejtését, meredekségét. Néhány kunhalmot a határban….
Helyben a tudás
Tiszaörs első ránézésre egy átlagos, alföldi, unalmas falvacska, ami azzal teszi fel magát a térképre, hogy igazán kiváló vizű és ízig-vérig retro termálstrandja van (és tényleg, nagy kedvenc!). Írtunk már korábban a kettős templomról, a kálvária domb érdekességeiről és persze a strandról is tesztet. Minél többet írunk egy-egy településről, úgy tárulnak fel a múlt mélységei régi táblák, térképek, cikke által. Aztán eljön a pillanat, amikor vége az internet feneketlen kútjának… és akkor kerülnek elő azok, akik helyben annyi tudást és szeretetet halmoztak fel a településükről, amivel könyveket lehet megtölteni.
Papok, könyvtárasok, muzeológusok, orvosok, de legfőképpen tanítók… Tiszaörsön nagy segítségünkre volt Hajnal Imre nyugdíjas Tanár Úr (igen, nagy T és Ú), aki nyugdíjas éveit aktívan töltve nyomozta ki rendkívüli alapossággal a településen történt legfontosabb eseményeket, kérdezte ki a még élő aggastyánokat és kutatott az írásos emlékek között. A Morzsák című 2 részes könyve rengeteg olyan embert és történetet mutat be, akik és amelyek egy-egy kis szeletét alkotják a település teljes, 700 éves történetének.
Felhasználtuk a Szabó István által szerkesztett tanulmányt is, melyet Tiszaörs 700 éves évfordulójára állítottak össze a falu történetéről. A rengeteg, több száz oldalas tanulmányból, könyvből megpróbáltuk kigyűjteni a legérdekesebb eseményeket, melyeknek talán a hátrahagyott bizonyítékai még a mai napig is léteznek.
Hol van a Tisza Tiszaörsön?
A névadó Tisza ma már nagyon messze esik a településtől, de a szabályozás előtt a folyó a Máramarosi havasokból leérve lomha folyású és nagyon kanyargós volt, rendszeresen árvizekkel borította el a laposabb térségeket. Csupán a magasabb részek mentesültek az áradások pusztításától. Tiszaörs is magasabb térszínen alakult ki, a helység 95 méter tengerszint feletti magasságon található, ami az Alföldön hegynek számít. A Tisza medre felé haladva az ártér a falunál majd 10 méterrel alacsonyabban helyezkedik el, ez az a terület, ahol a folyó vize szabadon áramolhatott.
Tiszaörs a Tisza-folyó medrének a partján alakult ki, egy jóval korábban kialakult hordalék kúpon. Több mint 100 évvel ezelőtt a település életét még a Tisza határozta meg, de a folyószabályozási munkálatok miatt ma már a község belterületétől távol, 13-15 kilométerre folyik a folyó. Levágták a nagy kanyarokat, ezekből lettek a holtágak és új medret építettek. A település nyugati határában volt a Nagykunság egyik legfiatalabb Tisza-meder maradványa, az örsi Nagy-tó is, ahol 1000 évvel ezelőtt még élő Tisza-víz is lehetett a mederben. A falu főutcája és a vele szinte párhuzamosan futó Kossuth utca nyomvonala követi az egykori folyómeder irányát.
A szabályozás előtti időben a Tisza többször is elöntötte Tiszaörsöt. Érdekesség, hogy a katolikus templom oldalán egy jelzés mutatja az egykori árvíz magasságát.
Mesél a múlt…
Örs nevét a hazai írásos feljegyzések már 1292-ben megemlítik, amikor Örsi Imre az egri püspökségre hagyományozta a falut. Ezek után folyamatosan lakott volt a település.
Tiszaörs régészeti leletekben meglepően gazdag település. A település legmagasabb pontjára épített kápolna például egy kunhalomra épült (valójában kurgánra – ezt a kurgánt a fenti térképen lévő szőlős bal felső sarkában álló kereszt helyén találjátok – a mai kápolna akkor még nem állt ott).
A tévesen kunhalomnak nevezett dombok egy, a Kaukázusból származó nagyállattartó népesség temetkezési helyei voltak, akik már jóval a kunok előtt elözönlötték Kelet-Európát, a szintén nomád életmódot folytató, de jóval később az 1200-as évek közepén betelepített kunokról maradt rajta a név. Az itt élők előszeretettel használták a halmokat szélmalom, templom, kápolna és temető helyszínnek.
A falu északi végénél, Tiszaigar irányába, a kövesúttól nyugatra kezdődik az egykori Tisza-parton lévő Homokhát-dűlő. A településtől ezt a területet a hajdani folyó meder választja el és ezen a területen volt az egykori téglavető munkagödre. Ezen a részen az 1970-es években dénárokat tartalmazó leleteket találtak a régészek. Szántás után, kapáláskor még ma is sokan járnak ki a faluból dénárokat gyűjteni. De még korábbra vissza tudunk menni az időben, ugyanis a téglavető gödör oldalában nagy mennyiségű Árpád-kori edénytörmeléket is találtak a régészek. A felszínen megtalált rengeteg állatcsont és őrlőkődarab egyértelművé tette, hogy ezen a részen korábban falu volt. Van ezen a részen egy közel 100 méter átmérőjű kurgán is, ahol késő bronzkori leleteket is találtak.
A tiszaörsi reptér és a “kurvaerdő”
Kevesen tudják, hogy Tiszaörsön 1944 októberétől 1944 év végéig repülőtér működött, a repülőtér közelében található két házban pedig katonai nyomda működött, ahol a fronton harcoló katonáknak az újságot nyomtatták.
Íme az “érdekes” nevű erdő története is: “A tiszaörsi fiatalok kedvenc tartózkodási helye volt ez az erdő és a szőlőskert. A lányok, a fiúk a hétvégeken ide sétáltak, itt találkoztak, a szabadidejüket itt töltötték. Az akkor élt öregek féltették a fiatalokat, hogy esetleg erkölcstelen dolgokat művelnek ott, akkor is úgy mondták, talán ku…vulnak is…s máris meglett az erdő neve, ami a mai napig viseli ezt a nevet.”
A repülőtér területét fegyveres szovjet katonák őrizték, így a repülőgépek közvetlen közelébe nem mehettek a helyiek. Elmondások szerint volt olyan nap, hogy 4-5 repülőgép is érkezett. Hozták az újságkészítéshez a papíralapanyagot és a nyomdafestéket, a kész újságkötegeket
vitték a rendelkezési helyekre.
A tiszaörsi szovjet ideiglenes repülőtér 1944 december végéig működött. Ekkorára helyreállították a Tiszafürednél a németek által felrobbantott hidat, így Tiszaörsről tovább vitték a nyomdai gépeket és a repülőteret is új helyre telepítették. Az egykori kifutópálya helyét meg lehet keresni, az Orgona utca végénél lehet megtalálni, háttérben az érdekes nevű erdővel.
Filmek és Tiszaörs
4 magyar film forgatási helyszíne is volt Tiszaörs, de talán a leghíresebb és legismertebb a Móricz Zsigmond regényéből megfilmesített Árvácska volt. A film több jelenetét vették fel itt, de talán sokak számára a kis kerítéses sír emlékezetes és a kápolna templomhoz vezető út a stációival. A kápolna templomról és érdekes építtetőjéről a következő részben olvashattok.
A Tízezer Nap 1967-ben bemutatott fekete-fehér magyar játékfilm, Kósa Ferenc diplomafilmje volt. A film a magyar parasztság sorsának nagyjából 10 000 napját ábrázolja a Széles család történetén keresztül. A Talpalatnyi Föld lakodalmas jelenetit Tiszaörsön forgatták, a táncos jelenetben statisztaként fel lehet ismerni elég sok tiszaörsi lakost.
A Hortobágy legendája című film három hortobágyi történetet fűz egybe. Móricz Zsigmond, Komor Ló című novellája, illetve az író valóságlátó látásmódja ihlette a film rendezőjét két másik, a Hortobágyon élő emberek által elmesélt történet megfilmesítésére, amely 1945-ben, illetve a kommunista hatalomátvétel után játszódik. A filmben látható a Zádor-híd is, amelyről egy korábbi cikkünkben itt olvashattok.
Nincs még vége… 🙂
Legközelebb bemutatjuk a Temető kápolna történetét és építtetőjének gazdag életét, valamint a tiszaörsi malmokról is ejtünk néhány szót, melyeknek maradványai a mai napig fellelhetőek egy tiszaörsi ház udvarán.
