Összeköttetés a Duna és a Tisza között: A Ferenc-csatorna

A “királyi” csatornák története

Mint azt már egy korábbi cikkünkben megírtuk, a Tisza-folyó szabályozása előtt “majdnem” építettek egy, a Dunát a Tiszával összekötő csatornát. Beszédes József vízépítő mérnök volt a tervezője és megálmodója ennek a kezdeményezésnek.
A vízmérnök már korábban kidolgozta egy Kolozsvártól Grazig hajózható csatorna építésének tervét is, a Dunát a Tiszával összekötő Pest-Csongrádi hajócsatorna ennek egy szakasza lett volna.

A csatorna a Kiskunságon át vezetett volna és a Dunát kötötte volna össze a Tiszával körülbelül a Dunaharaszti-Dabas-Cegléd-Szolnok vonal mentén. Régi álmát látta a megvalósulás útjára térni, mikor az országgyűlés 1840-ben megalkotta a Duna- Tisza csatornáról szóló XXXVIII. törvénycikket. Hiába támogatta tervét azonban számos neves/nemes ember, az elképzelés nem jutott el a megvalósulásig. Ez a csatorna azóta sem épült meg, a műtárgyból csak egy kis rész, 22 kilométer készült el.

A Ferenc-csatornák

Viszont Magyarország déli részén, Délvidéken Baja környékén a 18. században épült egy vízi út, a Ferenc-csatorna. A mai napig ez az egyetlen olyan mesterséges vízfolyás, ami összeköti a Dunát a Tiszával. A csatornának van egy később épült, kisebb ága, a Türr István tervei által épített tápcsatornája, mely úgymond rendbe tétele volt a “császár csatornájának”. Ez utóbbit hívják Ferenc József- csatornának, Ferenc-tápcsatornának vagy Bajai-csatornának.

A tápcsatorna és csatorna kifejezés nem egymás szinonimái, hanem egyértelműen jelzik, melyik vízről is van szó.

A Ferenc-csatorna a főcsatorna és I. Ferenc császárról kapta a nevét, a Ferenc-tápcsatorna pedig a főcsatorna egy 46 kilométeres szakasza, mely később épült és Ferenc József király után kapta a nevét.

A Ferenc-tápcsatorna kedvelt célpontja a vízi túrázóknak, mivel a part közelében lévő ipari létesítmények hiányának köszönhetően a csatorna vize kristálytiszta.

Vízi túra leírás itt található: Sapka-sál túra a Ferenc-tápcsatornán – Magyar Vízitúra Portál (magyar-vizitura.hu)

A csatornák története

Létrejöttüket a mocsarak lecsapolásának szükségessége és a 18. századi hiányzó közlekedési utak megteremtési igényeinek köszönhetik. Az elsőként létrehozott Ferenc-csatornának nagy tranzitjelentősége is volt, mert az addigi dunai hajózási útvonalat 227 kilométerrel rövidítette meg. Az egykori feljegyzések szerint a lassú lóvontatást, a rossz, időnként elöntött területeken való áthaladást 20 nappal megrövidítette.

A csatorna “elődje”valószínűleg egy elhagyott dunai mellékág volt. Medre Szenttamástól tartott kelet felé, Bácsföldvárnál érte el a Tiszát. Kiss József mérnök és testvérének fejében ekkoriban öltött formát egy nagyobb terv, miszerint a már meglévő csatornát alkalmassá lehetne tenni a hajózás számára, össze lehetne kötni a Dunát a Tiszával.

A Kiss fivérek 1791. december 12-én felterjesztést küldtek II. Lipót császárnak, melyben javasolják a Duna és a Tisza folyók összekötését egy hajózható csatornával. Időközben II. Lipót császár meghalt, utódja volt I. Ferenc császár, így a tervekben a csatornát már I. Ferenc császárról nevezték el. Valószínűleg ezért született meg hamar a döntés és I. Ferenc császár 1792. augusztus 2-i 895. sz. okmányában jóváhagyta a Duna-Tisza-csatorna megépítését. 1793. március 27-én elfogadták az indítványt és megalakulhatott a “Ferencz-csatornai Királyi Szabadalmazott Hajózási Társaság”.

A Bácsföldvár és Monostorszeg közötti munkálatok 1793-ban kezdődtek Kiss József és Kiss Gábor tervei alapján és felügyeletük mellett. 1797-ben a Társaság elvette a Kiss testvérektől a kivitelezést, ugyanis nemcsak a tervektől tértek el jelentősen, de az építkezés költségei is alaposan megugrottak. Helyettük Heppe Szaniszlót nevezték ki műszaki igazgatónak, akinek a felügyelete alatt 1802-re elkészült a csatorna és megindulhatott a hajóforgalom.

Az elkészült Ferenc-csatorna 108 kilométeres hosszával 258 kilométerrel rövidítette meg a hajósok útját. Többé nem kellett lehajózniuk a torkolatig a Tiszán. Folyásirányban 10, folyásirány ellen haladva 20 napot nyerhettek.

A Ferenc József, másnéven Ferenc-tápcsatorna

Sajnálatos módon a következő 50 év alatt az elmaradt karbantartási munkák miatt a csatornaárok feliszapolódott. A hajók ekkor már csak úgy tudtak közlekedni, hogy egy póthajóra rakták át a rakomány felét, mert különben megfeneklett volna. A rakományt a Dunára, vagy a Tiszára kiérve kellett visszarakodni. Ugyancsak komoly problémákat okozott az 1838-as nagy árvíz, mely a dunai torkolatnál visszafordíthatatlan változásokat okozott. Monostorszegnél lefűződött az a kanyarulat, amelyből a csatorna vizét nyerte. A főág nyugatabbra vándorolt, a Ferenc-csatornán komoly vízhiány lépett fel.

Hiába kotorták ki, a helyzet nem javult. Nem volt más hátra, át kellett helyezni a csatorna dunai torkolatát. Ennek érdekében az 1850-es évek elején Monostorszegtől északra, Bezdánig új medret ástak. A torkolati zsilip 1854-ban készült el, I. Ferencz Józsefről nevezték el. Az egész világ a csodájára járt, ugyanis ez volt az első zsilip, melyet teljes egészében betonból öntöttek ki.

 

A zsilip azonban nem érte el a várt hatást, mert sajnos nem lett több víz a Ferenc-csatornában, ezért más megoldást kellett találni. 1867-ben, kiegyezés után tért haza Türr István, bajai származású mérnök, aki elhatározta, hogy rendbe teszi a csatornát. Ezért  tápcsatornát épített Bajától, ennek érdekében pedig kikotortatta a Sugovicát. A Ferenc-csatornát kijavították, és Sztapáról Újvidékig egy öntözőcsatornát ástak ki (1871-75), melyet az első kapavágást végző Ferenc József magyar királyról neveztek el.

A tápcsatorna révén az addig posványos csatorna friss vizet kapott, rendelkezésre állt a szükséges vízmennyiség, Lehetővé vált, hogy 6000 métermázsa árut szállító hajók is biztonságosan közlekedhessenek.

A tápcsatornán épült fel a Deák Ferenc-zsilip Baja városában.  A zsilipnél, mely Magyarország egyik legjelentősebb vízi építménye,  múzeum is helyet kapott, mely munkanapokon térítésmentesen látogatható.

1895-ben a tiszai 96. számú átvágás révén megszűnt a csatorna kapcsolata a főággal, ezért kénytelenek voltak Bácsföldvárról északabbra, Óbecsére áthelyezni a torkolatot. A csatornát üzemeltető részvénytársaság műszaki igazgatója, Heincz Albert tervezte és kivitelezte a 8 kilométeres áthelyezést. Új torkolati zsilip készült, melyet már elektromos árammal mozgattak és alkalmas volt gőzhajók áteresztésére is. A hálás utókor a zsilipet 1908-ban a Ferenc-csatorna rendbetételéért Türr Istvánról nevezte el.

A Ferenc-tápcsatorna

A 46 kilométer hosszúságú tápcsatorna a Sugovica (Kamarás-Duna) déli területéről ágazik ki, a Deák Ferenc-zsilip alatt indul és egészen a szerbiai Bezdánig tart az útja. Itt torkollik a Ferenc-csatornába a Sebesfoki-zsilipnél, ami aztán a szerbiai Óbecsénél folyik a Tiszába. Korábban a hajózás szempontjából és belvízelvezető csatornaként is jelentősége volt. Magyar területen a hossza 32,2 km. A csatorna részben egykori holt Duna-ágak nyomvonalában, részben mesterséges, ásott medrekben kialakítva halad.

Legnagyobb mélysége 10-12 méter körül van valahol a Karapancsai-erdő mellett. Partján a föld löszös, iszapja sűrű, homokos massza. Szerbiai szakasza, a hajdani Baracskai-Duna folyóág a Felső-Duna mellék Természetvédelmi Rezervátum része, még magyarországi szakasza a Duna-Dráva Nemzeti Park területének része.

A Ferenc-tápcsatorna élővilága

A Ferenc-tápcsatorna kedves kis folyam mely nagyon változatos: hosszabb, egyenes szakaszok és nagy kanyarok jellemzik. A tápcsatorna partját nádas, rekettyés és különböző vízi növények övezik pl. tündérrózsa, rence stb. A mocsár is gyakori közeg a környéken. A part menti mocsarat és nádas után általában szálerdő vagy tölgyerdő következik. A szerbiai szakaszon leginkább a fehér nyár, a fekete nyár, a fehér fűz és a kőrisfák dominálnak.

Az állatvilág páratlanul gazdag. A tiszta vizet előnyben részesítik a rákok és kagylók. A part menti erdőkben vadmacskák, aranysakálok, gímszarvasok, dámszarvasok, vaddisznók, borzok, rókák és mókusok, pelék élnek. A csatornán az elmúlt években megszaporodtak a vadkacsák és a búbos vöcskök. A nádasban guvatok, harisok, törpegémek fészkelnek. Az erdők királya a fekete gólya, melyből 20-25 pár fészkel a környező erdőkben.. Az őszi éjszakákon gyakran hallható a szarvasbőgés és a bagolyhuhogás.

Hüllőkből és kétéltűekből sincs hiány, nagyon gyakori a vízisikló, a zöld levelibéka és a mocsári teknős.

A cikkhez felhasznált szöveg és képanyag:  

https://dunaiszigetek.blogspot.com/2013/02/ferenc-csaszar-csatornaja.html

https://konyvtar.parlament.hu/nyitolap/-/asset_publisher/LFDc8ychJkfW/content/kulonleges-fenykepalbum-a-ferenc-jozsef-csatorna-epiteserol

Sapka-sál túra a Ferenc-tápcsatornán