Mi az árvízi szükségtározó? KÖTIVIZIG szótár a Tisza-tóhoz
Árvízi szükségtározó (forrás KÖTIVIZIG)
A KÖTIVIZIG szótár szerint az Árvízi szükségtározó vízfolyások, folyók mentén kijelölt, magaspartokkal, töltésekkel övezett szükség szerint vízbevezető és -elvezető műtárgyakkal ellátott terület, amelyet az áradó vízből töltenek fel az árhullám mérséklése céljából. Árvízmentes időszakokban az árvízi szükségtározó területén leginkább mezőgazdasági tevékenységet (legeltetést, növénytermesztést), illetve erdőgazdálkodást folytatnak.
Kösz KÖTIVIZIG!
Egyre többen ismerik meg a Tisza-tavat, de közülük sem sokan tudják, hogy a tó nem természetes képződmény, hanem mesterséges létesítmény, amelyet műtárgyak vesznek körül és szakemberek dolgoznak az üzemeltetésén. A Tisza-tó részben a Tisza szabályozása révén jött létre, amikor is a kanyarulatokat átvágva kialakultak a morotvák, holtágak és fokok. A nagyobb beavatkozás a kiskörei vízlépcső megépítésével kezdődött, a vízlépcső építését követően a víz feltartóztatására (helyesen felduzzasztására) kialakított gátrendszer és kapcsolódó csatornák, zsilipek és egyéb műtárgyak megépítésével vált véglegessé a tó. A mesterséges rendszer először Kiskörei Víztározó néven került a térképekre, majd ebből szelídült le Tisza-tóvá az elnevezés, ami turisztikai és földrajzi szempontból is egy kellemesebb elnevezés.
A Tisza-tó működtetése összetett feladat, egyszerre kell ügyelni a hidrológiai, ökológiai és gazdasági folyamatokra. Utóbbi is ketté válik: egyrészt az energiatermelés révén a kiskörei vízerőmű által, amely nem egy állandó üzemű erőmű (az országos áramtermelés szabályozásban vesz részt, ezért fontos szerepe van), másrészt a mezőgazdaságot nagy kiterjedésű öntözőcsatorna rendszeren keresztül ellátó öntözővíz miatt. A Tisza szabályozás ugyanis megszűntette a korábbi áradások által a földekre kijutó víz mennyiségét, ezt pótolják az öntözőrendszerekkel.
A Tisza-tó ökológiai rendszere egyre értékesebbé bált az évtizedek során, a fajgazdagság, a mikro ökoszisztémájának bonyolultsága mára elérte, akár meg is haladta a korábbi ismert természetes képződési vízi élőhelyekét, mint pl. a Kis-Balaton és Zala torkolat terültét.
