Mi az árhullám? KÖTIVIZIG szótár a Tisza-tóhoz
Árhullám (forrás KÖTIVIZIG)
A KÖTIVIZIG szótár szerint az árhullám a folyó, vízfolyás meghatározott állapota, vízjárási helyzete, amelynél a vízhozam és a vízállás jelentékenyen megnövekszik. A gyakorlat a középvízi meder partélét meghaladó, az abból kilépő vizeket nevezi árvíznek (nagyvíznek). Az árhullám természetes vízfolyások meghatározott keresztszelvényében a vízállások (vízhozamok) völgyelést követő emelkedésének, tetőzésének, ez utáni újabb völgyeléséig tartó süllyedésének együttese.
Kösz KÖTIVIZIG!
Egyre többen ismerik meg a Tisza-tavat, de közülük sem sokan tudják, hogy a tó nem természetes képződmény, hanem mesterséges létesítmény, amelyet műtárgyak vesznek körül és szakemberek dolgoznak az üzemeltetésén. A Tisza-tó részben a Tisza szabályozása révén jött létre, amikor is a kanyarulatokat átvágva kialakultak a morotvák, holtágak és fokok. A nagyobb beavatkozás a kiskörei vízlépcső megépítésével kezdődött, a vízlépcső építését követően a víz feltartóztatására (helyesen felduzzasztására) kialakított gátrendszer és kapcsolódó csatornák, zsilipek és egyéb műtárgyak megépítésével vált véglegessé a tó. A mesterséges rendszer először Kiskörei Víztározó néven került a térképekre, majd ebből szelídült le Tisza-tóvá az elnevezés, ami turisztikai és földrajzi szempontból is egy kellemesebb elnevezés.
A Tisza-tó működtetése összetett feladat, egyszerre kell ügyelni a hidrológiai, ökológiai és gazdasági folyamatokra. Utóbbi is ketté válik: egyrészt az energiatermelés révén a kiskörei vízerőmű által, amely nem egy állandó üzemű erőmű (az országos áramtermelés szabályozásban vesz részt, ezért fontos szerepe van), másrészt a mezőgazdaságot nagy kiterjedésű öntözőcsatorna rendszeren keresztül ellátó öntözővíz miatt. A Tisza szabályozás ugyanis megszűntette a korábbi áradások által a földekre kijutó víz mennyiségét, ezt pótolják az öntözőrendszerekkel.
A Tisza-tó ökológiai rendszere egyre értékesebbé bált az évtizedek során, a fajgazdagság, a mikro ökoszisztémájának bonyolultsága mára elérte, akár meg is haladta a korábbi ismert természetes képződési vízi élőhelyekét, mint pl. a Kis-Balaton és Zala torkolat terültét.