Faluról-falura a Tisza-tó körül: Tiszaörs története filmbe illő
Tiszaörs története még tartogat meglepetéseket
Kevés település, pláne falu mondhatja el magáról, hogy fél emberöltő alatt évszázadokra meghatározó dolgok történnek vele történelmi léptékű események nélkül. Egy karizmatikus, lelkes és ambíciózus fiatal papnak köszönhetően Tiszaörs története megváltozott: Kanizsay Károly 1850. novemberben, 30 évesen került Tiszaörsre, ahol 36 évig szolgálta a híveit. Abból a kevés írásos emlékből, ami megemlíti, egy igazi, napjainkban is biztosan kedvelt filmbeli figura képe rajzolódik ki, ami nem volt jellemző a korabeli papság körében. Alapítványt hozott létre, adakozott, kezdeményezett, építtetett. Ha valamilyen központi intézkedéssel nem értett egyet, annak hangot is adott: a templom kapujára kifüggesztett császári-királyi rendeletet leszakította a templom kapujáról. Ezért 2 hónapra büntetést kapott (ne feledjük, az 1848-as Szabadságharc után, de még a kiegyezés előtt vagyunk!).
Folytatjuk sorozatunkat a Tisza-tó körüli településekről. A Tiszaörsöt bemutató első cikkünket itt találjátok.
Fazekas Mihály Tiszaörs történeti topográfiája c. tanulmányából tudjuk, hogy Kanizsay Károly nagy figyelmet fordított a tiszaörsi gyermekek oktatására. A tiszaörsi plébános 200 koronás alapítvánnyal támogatta és lelkesítette a legjobb tanulókat. De nem sajnálta a jövedelméből anyagilag támogatni a vármegyében működő nőegyletet, sőt rendes, alapító tagként 50 forinttal járult hozzá az egylet munkájához, valamint az egri gyermekmenhelynek is rendszeresen adományozott.
Legnagyobb érdeme a község legmagasabb pontjára építtetett kápolna. Amikor tervbe vette a kápolna építését, arra gondolt, hogy amikor a hívek kimennek a szeretteik sírjához, “a föléjük tornyosuló kápolnára tekintve erősödjék bennük az Istenbe vetett bizalom”. A kápolna 1879-ben készült el, Kanizsay Károly saját jövedelméből építtette. Az elkészült kápolna fenntartásáról is gondoskodott, 600 forintos alapítványt tett erre a célra, melynek kamatai fedezték az esetleges kiadásokat. A kórusra orgona került, a toronyba két harangot is szereltetett.
A Tiszaörsi kápolna hanyatlása
1886-ban az apát meghalt, földi maradványait a kápolnában helyezték örök nyugalomra. Halála után a templomot azonban elhanyagolták annak ellenére, hogy végrendeletével még a stációk fenntartására is hagyott egy bizonyos összeget. A 2 harangot 1917. január 3-án leszerelték, a harangok anyagát új fegyverek készítésére használták fel.
Az 1960-as években magánadakozásból felújították. Felújítás közben láthatóvá váltak a padlóban lévő feltört sírok, a falon lévő festmények, képek. Felújítás után rendszeresen tartottak benne temetési szertartásokat, litániákat. Később ismét veszélyessé nyilvánították és bezárták.
Ágfay Antal plébános a Néplap 1991. június 8-i számában leírja, hogy ismeretlen személyek betörték a kápolna ablakait, bemásztak az épületbe, a Kanizsay apát plébános sírját lezáró ajtót felfeszítették, a csontokat szétdobálták, a kápolna berendezési tárgyait megrongálták. Sürgős összefogásra kérte a híveket, és kereste mindazokat, akiktől segítséget remélt. A Szolnok Megyei Múzeum munkatársai felajánlották segítségüket, azonnal megérkeztek, felmérték a kápolna területét, elkészítették az alaprajzot. A kápolnát amennyire lehetett rendbe hozták, a legszükségesebb javításokat elvégezték, és egyháztörténeti kiállítást rendeztek be a kápolnában.
Egyelőre zárva, de bíznak a felújításban
Ma a kápolna ajtaja zárva van, csak Halottak napján és Mindenszentekkor nyitják ki, de előzetes egyeztetés után látogatható. A hatalmas kulcsot kézbe véve és a zárba helyezve (azért feladványos: a zárba fejjel lefelé és pont nyitási irány ellenében elfordítva nyílik – mit lehetett volna még fordítva csinálni ezen a záron? :)) A kápolnában hatszögletű égetett agyagtégla padlózat fogad, középen Tiszaörs története szempontjából kiemelkedő alak, Kanizsay Károly sírja. A karzatra gyönyörű kovácsoltvas lépcsőfeljáró vezet, ami ritka szép iparosmunka errefelé. Az ajtó mögötti kötél a harangkötél, és igen, ha meghúzzuk, megszólal a harang :). de ezt ne tegyük, nem illik össze-vissza harangozni…
Viszont a kápolna ajtajából gyönyörű kilátás nyílik a környékre, mivel ugye a település legmagasabb pontjára épült. Nagyon sok a régi sír a dombtól lefele haladva (akár 150-200 évesek is vannak), de a legtöbbet eltakarja sajnos a gaz.
Tiszaörsi malmok
A 19. század végén, a 20. század kezdetén az alföldi táj képéhez tartoztak a szélmalmok. Tiszaörsön több szélmalom is működött. Az egyik Kunmadaras és Tiszaörs közötti műút mentén, a fürdő és az alföldi öntöző csatorna közötti területen, az Ugró tanyán végezte az őrlést. Tiszaörs másik szélmalma a falu főutcáján Tiszaigar irányába haladva a Rákóczi úton működött.
A harmadik malom a Nagyivánra vezető út mellett épült az 1800-as év végén, ez volt a Schreiber-Stampf- féle malom, melyet először gőzgép, majd robbanómotor működtetett. Ebben a malomban őröltették a tiszaörsiek, a tiszaigariak, a nagyivániak a kenyérsütéshez szükséges lisztet. Egy ásott kútból szivattyúzták a motor hűtéséhez szükséges vizet, a hűtővíz pedig egy mesterségesen elkészített gödörbe került. A falu gyermekei a nyári időszakban gyakran fürödtek ebben a vízben, telente pedig ha befagyott, csúszkáltak a pocsolya jegén. Ma is látszik még a bokrokkal benőtt egykori malom helye, valamint a pocsolya is megvan. A 2. világháború idején az Örsre érkező oroszok a malom gépeit leszerelték és ismeretlen helyre vitték.
A napjainkban is még élő, idősebb tiszaörsi személyek mesélték, hogy az elhagyott malom a falu fiatalságának kedvenc tartózkodási helyévé vált, ahol barátságok, szerelmek születtek. Érdekesség, hogy az egykori tiszaörsi malom kövei egy tiszaörsi ház udvarában még a mai napig megtalálhatóak. Hajnal Imre Tanár Úr megkereste ezt a házat és a két malomkő mellett az épület telkére behordott faanyag maradványokat is megtalálta.
A remek Tiszaörs Fürdő
Mint az köztudott, az Alföld több pontján kőolaj és gázmezők kutatása céljából az 1930-as években kísérleti fúrásokat végeztek. A várakozásokkal ellentétben egy másfajta természeti kincset találtak nagyon sok helyen, ez pedig a termálvíz volt. Ebben az időben indult fejlődésnek számos, máig ismert gyógyfürdő, például a hajdúszoboszlói vagy a berekfürdői is.
Először Berekfürdőn kezdték meg a termálvizes kutak fúrását 1930 tavaszán, majd a fúróberendezést leszerelték és Tiszaörsre szállították, majd itt is megkezdték a fúrásokat, amelynek eredményeképpen termálvíz tört fel a mélyből. Alighogy befejeződött a fúrás, a tiszaörsiek a nyitottan hagyott kút közelébe merészkedtek, s a vízelvezető árokban található vízben megmártóztak. Egyre többen mentek ki Örsről, eleinte tisztálkodási céllal, de aztán a falu akkori vezetői rájöttek, hogy ez a víz
“Tiszaörs Isten adta, mosolygó gyógykincse” lehet, s megálmodták egy fürdő létesítését. 1932-ben ásóval, lapáttal, taligával megjelentek Tiszaörs lakói a kút közelében és kiásták az első medence alapját. Még 1932-ben felépült az „A” épületnek nevezett főépület, melyben 3 kádfürdőt alakítottak ki, ott volt a pénztár, 2 szállodai szoba és a raktárak. A fürdő első főépülete 1935-ben épült. A meleg vizes kútból feljövő víz gázmentesítése céljából még 1932-ben elkészült a 25 négyzetméteres gáztalanító épülete. Kibetonozták a kezdetleges vízelvezetéssel ellátott medencét, és 1933. május elsején hivatalosan is megnyílt a Tiszaörsi Községi Fürdőüzem. 1935-ben „B” épületként ismert néven felépült a zuhanyzó, 1940-ben pedig megépült az étterem is. Az úszómedence is 1932-ben készült el, akkor 205 köbméter volt a térfogata, 1975-ben átalakították, bővítették. A fürdő fénykorát a 70-es, 80-as években élte, amikor kiskölykök rohangáltak mindenhol Tiszafüredi Halas napok pólóban és nagymamáik tartották karban a medencéket (Köszönjük a fotókat Huppover Szabolcs olvasónknak!)
Télen teszteltük a Tiszaörsi Termálstrandot, itt olvashattok róla.