3 csodás kilátópont a magasság szerelmeseinek
3 csodás kilátópont a Tisza-tónál
Mutatunk 3 olyan kilátó pontot a Tisza-tónál, melyek a környék legmagasabb pontjai és ahonnan tiszta időben akár a hegyekig is el lehet látni Az egyik legmagasabb kilátópont a Tisza-tónál a 19 méter magas Kiskörei Kilátó, mely egész évben látogatható. A második a Tisza-tavi Ökocentrum kilátó tornyának legfelső szintje, ami körülbelül a 7. emelet magasságában található. Az Ökocentrum márciusig nem látogatható, valamint a 3. kilátópont, a Tiszaszőlősi Református Templom is előzetes bejelentkezés után látogatható. Mind a 3 kilátópontról csodálatos panoráma tárul a látogatók szeme elé, érdemes akár 1 egész napos túra keretén belül meglátogatni ezeket.
1. kilátópont – Körpanorámás kilátótorony a Tisza-tavi Ökocentrumban Poroszlón
A látogatóközpont felszálló madárra hasonlító, az Ökocentrum szimbólumának is számító kilátótorony legfelső szintjéről lélegzetelállító panoráma tárul a látogatók szeme elé: egyik irányban a Tisza-tó, másik irányban a Bükk és a Mátra vonulatai is látszanak. A Tisza-tó Poroszlói és Valki-medencéjét, a nádasokat, a kisebb-nagyobb csatornákat, a biciklis hidat, valamint a Vízi sétányt lehet közelebbről látni, de távcsővel megfigyelhetjük a medence madárvilágát, valamint a vízi világ mindennapjaiba is betekintést nyerhetünk. A poroszlói kilátópont a környék legmagasabb és egyik legbiztonságosabb kilátója.
A tetőteraszhoz vezető lépcsőház kis helyiségében alakították ki a “Pedálo-Zoo” szobát, ahol speciálisan átalakított kerékpárok pedáljának tekerésével lehet elektromos energiát termelni az energiatakarékosság gondolatköre jegyében.
A torony teraszát lifttel és gyalog is meg lehet közelíteni, utóbbi esetben az Ökocentrum építésének történetét és folyamatát a lépcsőház szintjein elhelyezett fotókiállítás képeinek segítségével ismerhetik meg.
A toronyban a tájékozódást áttekintő térkép segíti, néhány világhírű hely Poroszlótól való – légvonalban mért – távolságát pedig kis táblák jelzik.
Kiskörei Kilátó
A 2021 április végétől látogatható, 19 méter magas Tisza-tavi kiskörei kilátó a Kiskörei Kikötőben épült és egy épületegyüttes részét is képezi. A kilátó két összefordított hajótest képét ábrázolja. Az építmény tetejéről csodálatos kilátás tárul a látogatók elé a Kiskörei Kikötőre, a Tisza-tóra, az Abádszalóki-medencére és a vízerőműre. Tiszta időben a távolban a Mátra és a Bükk vonulatai is feltűnhetnek.
Tiszaszőlős
Tiszaszőlős Árpád-kori település. A falu területén talált régészeti leletek alapján megállapították, hogy már az őskorban is éltek itt emberek. A „Tisza” előtag a XVII. században jelenik meg a község nevében. Később állandósul a „Szöllős”, melyet a tiszai földhátakon található vadszőlőről kaphatta. Az 1300-as évek elején már egyházas hely volt, 1332-1337-ben neve szerepelt a pápai tizedjegyzékben is.
Tiszaszőlős és a Tisza
A falu közigazgatási területén húzódik a Hevesi-ártér elnevezésű, néhány évszázaddal ezelőtt még árvíz járta síkság. Több tízezer évvel ezelőtt Tiszaszőlős és a környező települések egész határában az északi hegyvidékek felől jövő, és a mai Körösök vidéke felé haladó folyók – környékünkön a mai Eger és a Laskó patak ősei – nagy mennyiségű finomabb hordalékot, főleg apróbb és finomabb szemcséjű homokot raktak le. Később a Tisza ezt a hordalékkúpot folyamatosan formázta. Ezen a kúpon alakult ki a település, a terület egyetlen szárazon maradt részén.
A Tiszafüred-Tiszaszentimre vasútvonaltól nyugatra lévő alacsonyabb fekvésű felszín 150-160 évvel ezelőtt még tiszai ártér volt. Ezt a területet az év kisebb-nagyobb részén különböző mélységű, a Tisza árvizéből táplált víz borította el. Itt egykori erek, fokok, folyóvízi medermaradványok, a hajdani tavakból eredeztethető laposok ma már többé-kevésbé feltöltődött felszíni emlékei váltakoznak a folyami hát- és övzátony-maradványokkal.
Az 1850-es évekig ezt a területet évezredeken át a Tisza vize járta, és a területen ide-oda kanyarogva különböző meder-generációkat hagyott maga után. A felszínt eközben folyamatosan uralma alatt tartotta, és az áradásokat el-és levezető erek és fokok révén egységes vízrendszerré alakította.
Ma már a Tisza a településtől néhány kilométerre található, mivel a Tisza szabályozása során Fodor János tervei alapján 1859-1862-ig építtette a 31,5 km hosszú töltést. A gát biztonsági magasságának megállapításához az 1830-as árvíz szintjét vették alapul. Szőlősnél épült egy keresztgát, s két kanyarulatot vágtak át, a domaházit és a cserőközit.
A Cserőközi-holtág a Közép-Tisza egyetlen olyan holtága, amely nagyjából eredeti állapotában fennmaradt. Megtalálható itt a világ legkisebb zárvatermő növénye, a vízidara, amely a mákszemnél is kisebb. A Cserőközi holtág Tiszaszőlős felőli része mára már teljesen feltöltődött. A régi meder területét ma nemesnyár-erdő borítja. Figyelemre méltó az itt található, védett madárvilág is.
A településhez ma közigazgatásilag 6,3 km gátszakasz tartozik a Tisza mentén, melyhez egy műút vezet ki a település határában.
Reformárus Templom
A templomok a Tisza által uralt részeken mindig a település szárazon maradt, legmagasabb részén épültek. Így történt ez Tiszaszőlősön is.
A falu sorozatos háborúskodástól szenvedő lakói egyes források szerint már az 1590-es évektől reformátusok lettek. A falut a török háborúk és a portyázások megviselték, de a szőlősi hívek a református templomot 1786-ban újjá építették a maguk költségén kőből, kazettás mennyezettel, karzattal és toronnyal. Ekkor nyerte el végleges, barokk stílusú, műemlékként számon tartott mai formáját. A templomtoronyból az egész környéket be lehet látni, de érdemes a templom belsejét is megtekinteni.
