Az év emlőse: a vidra
Tudtátok, hogy a Tisza-tavi Ökocentrumban (közkeletűbb nevén poroszlói ökocentrumban) minden nap két időpontban van nyilvános vidraetetés?
És azt is tudtátok, hogy a Tisza-tóban rengeteg vidra él?
Amiért nem, vagy csak nagyon ritkán lehet vele találkozni, az a vidra éjszakai életmódja miatt van. A főként halakból álló táplálékát éjszakai víz alatti vadászatokon szerzi be, majd a part egy eldugott részén vagy az üregében fogyasztja el. Az év teljes időszakában rejtőzködő életmódot folytat, nyomára csak a sárban, iszapban hagyott nyomai és éjszakai füttyögései alapján lehet lelni.
Öt dolog a vidráról, amit nem nehéz megjegyezni 🙂
- Nem alszik téli álmot, télen is aktív
- Egy négyzetcentiméternyi bőrfelületén akár 50 000 szőrszál is van, amely megvédi a víztől és a szennyeződéstől, valamint nagyon jó védelmet ad a hidegtől.
- Halat, békát, kisebb rágcsálókat zsákmányol
- Nagyon szeretnek játszani, akár egymagukban is, de a kölykök különösen
- A vidra fokozattan védett, a Tisza-tó területén állománya ugyan stabil, de a szennyezés és a nagy vízi forgalom miatt kérdéses a jövőjük.
+1: Idén 150 éve született Fekete István egyik leghíresebb és legismertebb könyve, a Lutra is egy vidráról szól. A Lutra név egyébként a vidra latin nevének egyik fele (bármelyik fele, mert Lutra lutra)
A tisza-tavi vidrás fotónk története
Az tény, hogy a vidra nem alszik téli álmot segített a fotó elkészültében, de ehhez az is kellett, hogy a Tisza-tó egyes területei be legyenek fagyva, de a jégen legyen pár lék. Bár nem vidrát, hanem lékben halászó szürke gémet akartunk fotózni, nagyon örültünk a meglepetésnek. Vidránk hosszan evett egy keszeget, majd több percig mászkált, csúszkált a jégen, mielőtt újra elmerült a jég alá.
