Tiszafüredi ékszerdoboz: a Szűcs család fazekas műhelye

Családi fazekasműhely Tiszafüreden

A téli időszakra (is) van egy jó programajánlatunk: látogassatok el Szűcs Imre fazekasmester, népi iparművész és családja műhelyébe és a csodálatos Fazekas Gyűjteményes Házukba. A család egész évben várja a fazekasság iránt érdeklődőket, sőt, családoknak vagy kisebb csoportoknak foglalkozásokat is tartanak. A Fazekas Gyűjteményes Ház is egész évben látogatható, melyben Szűcs Imre legszebb munkáit lehet megtekinteni.

A Szűcs család műhelye

Szűcs Imre fazekasmester, a Népművészet Mestere 12 éves korától családjával együtt él Tiszafüreden. Miután a karcagi mester, Kántor Sándor műhelyében a tiszafüredi kerámiastílus sajátosságait tanulta meg, számára magától értetődő volt – amikor az önálló műhely alapítás kérdése felmerült, – hogy Tiszafüredet választja. Ide kötötték a gyökerek mind a család, mind a hagyomány vonatkozásban. Így 1971-ben családi összefogásban megépítették manufakturális műhelyüket.

Azóta felesége és 2 lánya is a műhely állandó “dolgozói” lettek. Felesége Erzsike nemcsak segíti férjét, hanem maga is népi iparművészként alkot. A műhelyi közös munkában tanította meg férje a fazekasság és agyagmegmunkálás alapjaira, fortélyaira és szépségére. Folyamatosan kapcsolódott be a fazekas munkába és tanulta meg az egyre nehezebb részfeladatokat. Ma már Erzsike besegít a kerámiákon az írókázás, fülezés, festés, mázazás és égetés munkafolyamatokba.

Látogatásunkkor Imre bácsi bemutatta több mint 50 éves fazekasműhelyét és szinte percek alatt megformálta az egyik névjegyének számító tiszafüredi hagyományos fazekas terméket, a miskakancsót. Minden mondatában és mozdulatában érződött a szakma szeretete és az az elképesztő tudás, melyet az évtizedek alatt sajátított el.

Szűcs Imre munkássága

A fazekasmester 1963-ban lett a Népművészeti és Háziipari Szövetkezetének tanulója, melynek Budapesten volt a székhelye. A gyakorlati időt a karcagi Kossuth-díjas fazekasmesternél, Kántor Sándornál töltötte. 1965-ben jó eredménnyel szakmunkás bizonyítványt szerzett, ezt követően még 8 évet dolgozott a híres mester mellet. 1972-ben elkészült saját fazekas műhelye, azóta a maga gazdája. Az eltelt 61 év alatt igen sok elismerést értem el a mesterségben.

Szakmai pályafutásának első szakaszában múzeumokban, magángyűjteményekben felkutatta a régióra jellemző formákat, színeket, motívumokat, díszítéseket, technikákat. Ekkoriban kifejezett követelmény volt a sokszínűség és változatosság, ezért is lehet azt mondani, hogy termékeiben reprodukált szinte minden füredi díszítményt, motívumot és formát. Ebben a korszakban tiszafüredi stílusban alkotó míves fazekasként lehetett beazonosítani Szűcs Imrét. Alkotásaiban természetesen már ekkor is voltak egyéni sajátosságok, kitalált új formákat, mintákat és színkompozíciókat. 40 éves sem volt, amikor 1987-ben megkapta a Népművészet Mestere címet.

Több mint fél évszázad

Több mint fél évszázados munkássága során Szűcs Imre alkotásaiban újra éled szinte minden hagyományos formájú és díszítésű cserépedény. A műhely termékskáláján megjelennek a tiszafüredi és mezőcsáti fazekas szakmai örökség azon jellegzetességei, amelyeket tájegység cserépedényei is magukon hordozták a fazekasság fénykorát. A mester több mint 60 év alatt kialakult egyéni stílus elemei:

• tyúkfigurák, (több változatban a védett faj – a kendermagos tyúk)
• tyúkok és kakasok, díszítményként, (nemcsak madarak),
• gyöngytyúk díszítmény tálakon, szilkéken, kancsókon,
• dekoratív étkészletek, fekete alapon fehér pettyes mintákkal.

A Miskakancsó elkészítése

A fazekas család a kerámiákhoz szükséges agyagot Karcagról, Szekszárdról vagy kerámia boltokból szerzi be és felhasználásig a fazekas műhely pincéjében tartják.

A nagyobb kerámia tárgyak elkészítésében a család többi tagja is be szokott segíteni, de a Miskakancsók készítésének is megvan már a megszokott menete. Imre bácsi formázza meg az “alapot”, majd a minták, a fülek, zsinórok és a miskakancsó pofájának elkészítésében Erzsike is be szokott segíteni.

Miután végeznek ezekkel a munkafolyamatokkal, hagyni kell egy kicsit szikkadni a kancsót, majd vizes szivaccsal retusálni, elsimítani a maradványokat.
Ezután következik a festékbe mártás: először kezdik a miskakancsó fejénél, melyet feketével festenek be, a kancsó többi részét pedig világos, engób föld festékbe mártanak. Szikkadás után a kancsó füle alatti keretbe szöveget írnak, amim általában ivásra buzdít, valamint felviszik a mintákra a piros, a sárga és a fekete színeket.

A hagyományos miskakancsókat általában indákkal, rozettákkal és kígyó motívumokkal díszítik. Utóbbi díszítés nemcsak a férfierő jele, hanem a bőrét levedlő állat a hallhatatlanságot is szimbolizálja. A miskakancsók kézzel festett mintái lehetnek egyszerű geometriai formák, virágok, állatok vagy akár emberi alakok is. Kézzel készített domborművek: A domborművek lehetnek egyszerű geometriai formák, virágok, állatok vagy akár emberi alakok is, melyek általában a miskakancsó tetején és oldalán találhatók.

A festéshez használt színek általában a földszínek, a zöld, a kék és a sárga árnyalatai.

A kerámiák elkészítésének végső fázisa a kemencében kiégetés. Ezt 2x szokták elvégezni. Az elsőt zsengélésnek hívják, amikor 960 fokon égetik ki a kerámiákat, majd az első égetés után viszik fel a zöld színt, a miskakancsóknál ekkor festik ki a kígyót ecsettel, mártják és leöntik mázzal.

A következő részben a Gyűjteményes Ház és Szűcs Imre lányai kerülnek bemutatásra.