Tiszaigari Arborétum és Kulcsosház – Tiszaigar
Tiszaigari Arborétum és Kulcsosház
Egész évben nyitva van és nagyon klassz program a Tiszaigari Arborétum és Kulcsosház. Utóbbi arra utal, hogy az arborétum területén egy nagyon szépen rendben tartott, kétszintes épületben 4 szoba áll a vendégek rendelkezésére. Inkább nagyobb családoknak, baráti társaságoknak kiváló szálláshely, mert hatalmas közösségi tér, ebédlő, konyha tartozik a szálláshoz.
Nyitva tartás:
- minden nap 08.00 – 17.00 között
Belépődíj
600 Ft/fő (mindenkinek). A főszezon kivételével nem működik pénzét, jegykiadó automatában lehet megváltani a jegyet. Kártyás fizetés nincs.
Tiszaigari Arborétum és Kulcsosház elérhetőségek:
W: www.nefag.hu/okoturisztika/tiszaigari-arboretum-es-kulcsoshaz/
C: Tiszaigar
A Tiszaigari Arborétum története
Széky Péter tiszaigari földbirtokos és hadmérnök 1867-évben a Habsburg kastélykertek hatására kezdte el a sétakertnek induló arborétum telepítését két kataszteri holdon. Széky a közeli területekről ültetett át több éves erős egyedeket, amelyek jobbára az Alföldön őshonos fafajokból álltak: kocsányos tölgy, fekete nyár, fehér nyár, tiszafa, berkenye, fehér fűz, magas kőris. Az ültetést úgy igyekeztek végezni, hogy az természet közelinek tűnjön.
Munkáját fia ifj. Széky Péter folytatta, aki kilenc holdra bővítette a kertet, barátja a szarvasi Bolza Pál segítségével 1874-ben. Ekkor vette kezdetét a hazai domb és hegyvidéki elterjedésű fák cserjék, valamint a nem őshonos növényfajok telepítése a sétakertben, ami 1920-ig tartott. Az ültetvény gondozásában ápolásában, kezdetben Springer Antal kertész és Sánta István nyújtott segítséget. A sétakert mellett faiskolát is alapítottak, melynek növényi anyaga az ország számos arborétumában és közterén megtalálható. Az 1880-as évektől gyümölcsfával is foglalkoztak, a kastély közelében melegházat építettek, hogy a szaporítási munkákat itt kezdjék el. A II. világháború után folyamatos volt a fák kivágása, pusztítása. 1951-től a Szolnok Megyei Állami Erdőgazdaság kezelésébe adták az arborétum területét.
1954-ben kezdődött az értékek felismerése, majd ismét megindult a díszfaiskolai termesztés. 1958-ban a kertet 20 hektárra a növelték. 1976-ban az arborétumot országos jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánították.
Az arborétum legszebb és legegyedibb látnivalója a hatalmas mocsári ciprus erdő, amely minden évszakban lenyűgöző látványt nyújt.