Magyar szilveszteri és újévi szokások – hagyományok, babonák és jelentések
A magyar évbúcsúztatás és évkezdés kulturális háttere
A magyar szilveszter és újév ünnepköre különösen gazdag hagyományokban, amelyek egyszerre őrzik a népi hitvilág elemeit, a szerencsevarázslás motívumait és a közösségi ünneplés modern formáit. Bár ma már a tűzijáték, a pezsgő és a városi utcabál is szerves része az évbúcsúztatásnak, a régi szilveszteri szokások tovább élnek a családokban, sokszor tudat alatt is. A magyar „Szilveszter” elnevezés Szent Szilveszter pápára utal, és a naphoz számos mágikus jelentés kapcsolódik.
A szilveszter egyszerre közösségi ünnep, a remény és újrakezdés szimbolikus pillanata és a népi hitvilág egyik legélőbb hagyományköre. A régi babonák és modern szokások együttese teszi különlegessé: a lencse, a malac, a zajkeltés, a jóslások és a közös ünneplés mind azt szolgálják, hogy az új év szerencsés, bőséges és örömteli legyen.
Úgy tartották, hogy amit ezen a napon cselekednek, az hatással lesz az egész elkövetkező esztendőre.
A szilveszteri éjszaka – zajkeltés, közösség, babonák
A magyarok hagyományosan zajkeltéssel búcsúztatják az óévet. A duda, a trombita, a kolomp és később a petárda célja eredetileg a rossz szellemek elűzése volt. A modern városi környezetben ez a szokás a tűzijátékok formájában él tovább, amelyek ma is az ünneplés egyik leglátványosabb elemei.
A szilveszterhez több tiltás is kapcsolódik. A néphit szerint például:
- nem szabad mosni vagy teregetni, mert balszerencsét hoz az évre;
- tilos baromfit enni, mert „elkaparja a szerencsét”;
- nem szabad kivinni a szemetet újév napján, mert a szerencsét is kivisszük vele;
- az újév első napján igyekeztek tartózkodni a veszekedéstől, házi viszálykodástól is.
Ezek a szabályok a szerencse megtartására irányulnak, és sok családban ma is élnek.
Újévi ételek, szilveszteri szokások – a bőség és szerencse jelképei
A magyar újévi étkezés különösen gazdag szimbolikában. A legfontosabb alapanyagok mind a bőséget, gazdagságot vagy előrehaladást jelképezik.
Az újesztendei jósló, varázsló eljárásoknak igen fontos része volt a táplálkozás, megszabott ételek fogyasztása, illetve bizonyos ételek szigorú tiltása. Szokás volt egész kenyeret szegni, hogy mindig legyen a családnak kenyere. Újévkor megrázzák a gyümölcsfákat, hogy bőven teremjenek.
Lencse – a pénz és jólét jelképe
A lencse kerek, apró szemű formája a pénzérmékre emlékeztet, ezért a magyarok újévkor lencsét esznek, hogy anyagi bőségben legyen részük. A lencsefőzelék, lencseleves vagy akár a lencsesaláta is népszerű fogás. A lencsét tájegységekként más hüvelyessel, vagy sok apró szemmel bíró étekkel – ilyen például a köles vagy a rizs – helyettesítik. A sok apró szem a pénzt szimbolizálja.
Sertéshús – a szerencse előretúrása
A sertés a magyar néphitben pozitív állat: „előretúrja a szerencsét”. Ezért újévkor gyakran kerül az asztalra sült malac, kocsonya vagy más sertéshúsból készült étel. Jól ismert a baromfihús evésének tilalma e napon, mert úgy tartják, a baromfi elkaparná, elrepítené a szerencsét. Disznóhúst kell enni, mert a disznó előre túrja a szerencsét.
A hal és a szerencsepogácsa
A legtöbb helyen úgy tartják, hogy a hal is szerencsét hoz – ahány pikkely, annyi pénz. Bár manapság már az egyre közkedveltebb, sima bőrű, tengeri halakban is bíznak, mi szerint azok sem úsztatják el a szerencsét.
Érdemes viszont szilveszterre szerencsepogácsát sütni. Az egyik pogácsába pénzérmét rejtünk, és aki megtalálja, annak bőséges lesz a következő év. A pogácsának még az óévben el kell fogynia, különben visszájára fordul minden az újban.
Rétes és korhelyleves
A rétes hosszú, tekercses formája a hosszú életet és bőséget jelképezi. A korhelyleves pedig – káposztával és kolbásszal – nemcsak szerencsehozó étel, hanem hagyományos másnaposság elleni fogás is.
Jóslások és szerencsevarázslások – szilveszteri szokások
A magyar újévhez számos jósló szokás kapcsolódik, különösen a párválasztással és a jövő évi szerencsével kapcsolatban.
Gombócfőzés – a jövendőbeli neve és a pezsgő locsolás
A lányok 13 gombócot készítettek, 12-be férfineveket rejtve. A vízben elsőként feljövő gombóc mutatta meg a jövendőbelit. Ha az üres gombóc jött fel, az adott évben nem várható házasság.
Január első napja alkalmas idő a férjjóslásra. Pl. a bukovinai magyarok úgy vélték, hogy újév reggelén amilyen nevezetű férfit látnak először, olyan nevezetű lesz a férjük. Szokás volt újévkor kora reggel a kútnál mosdani, hogy egész évben frissek legyenek.
A szerelmeseknek külön érdemes figyelni a mézes csuporra, mert az édes, szerelmes hétköznapokat szimbolizálja. Ha mézes ajakkal hosszú csókot váltanak, akkor a kapcsolat is hosszú lesz. Ha valamilyen okból a szerelmesek távol vannak egymástól szilveszter napján, akkor egy kevés pezsgőt ki kell loccsantani a földre a kedvesre gondolva, és így a következő évben is együtt maradnak.
Ólomöntés
Bár ma már kevésbé elterjedt, régen ólmot öntöttek hideg vízbe, és a keletkező formákból jósolták meg a következő év eseményeit.
Időjóslás
A hagyomány szerint az újév napjának időjárása az egész évre előre jelezte a szerencsét vagy a termést.
A bukovinai székelyek szilveszterkor hagymából jósoltak a következő évi időjárásra. A gazda félbevágott egy fej vöröshagymát, 12 réteget lehántott róla, ezek jelképezték egyenként a hónapokat. Mindegyikbe szórt egy kevés sót, és amelyikben reggelre elolvadt, az a hónap csapadékosnak ígérkezett, ha azonban a só megmaradt a hagymalevélben, akkor szárazságra lehetett számítani.
