Karcag kevésbé ismert látnivalói
3 kevésbé ismert karcagi attrakció
Karcagon számos olyan látnivaló található, melyek miatt akár több órát is el lehet tölteni a településen. A néhány éve épült lombkorona tanösvény és a köré épített játszótér családoknak tökéletes célpont, de a kultúra kedvelőknek múzeum és tájház is áll a rendelkezésükre. Sokan szeretik a karcagi gyógyfürdőt is, de van 3 olyan célpont, mely kevésbé ismert még az ott lakók számára is.
Malmok Magyarországon
Az Alföld arculatához 100 éve még szervesen hozzátartoztak a szélmalmok. A statisztikák szerint 1863-ban már 476 szélmalom volt az országban. Bő évszázada még minden gazda maga őröltette a gabonáját, amelyek így a közösségi élet elengedhetetlen színterévé váltak. A különleges tudású molnárok által működtetett malmok szerepét a 19. század végétől fokozatosan a gőzmalmok vették át. Ehhez arra volt szükség, hogy a magyar vasúthálózat kiépüljön, hiszen a gőzmalmokhoz szükséges kőszenet másként nem lehetett az alföldi vidékekre juttatni. Viszont 1880-ban még mindig több szélmalom őrölt, mint gőzmalom a gazdasági lemaradás miatt.
Bár a szélmalmok működtetése olcsóbb volt, mint a gőzzel hajtottaké, nagyban függtek az időjárástól, és a termelékenységük is sokkal kisebb volt. A szélmalmok nagy részét az Alföldön állították fel, mivel ott több volt a tanya.
Nagygazdák építtették a szélmalmokat, a munkához molnárokat fogadtak. Szerepük csökkenésével vagy bérbe adták őket, vagy eladták az ott dolgozó molnároknak.
Sok alföldi szélmalomban az első világháború után már megszűnt a gabonaőrlés. A húszas-harmincas években némelyik még darálóként működött, takarmányt állítottak elő. Az utolsó működő szélmalmokat az ötvenes évektől állították le. Ma körülbelül 20 darab épen megmaradt szélmalmot találhatunk. Ebből néhány megmaradt az Alföldön és a Tisza-tónál, ilyen a karcagi és a kunhegyesi malom.
A karcagi szélmalom
Karcagon a környék egyik legértékesebb műemléke az 1858-ban épített, népi stílusú Barna-féle szélmalom. A városban régen 60 malom működött, közülük 11 szélmalom volt.
A malmot Gál Ferenc építette a város szélén, egy téglafallal körbekerített, dombszerű emelkedésen, hogy vitorlái jobban kihasználják a szelek energiáját. A szélmalom forgó tetőrésszel és négy széllapáttal készült. A négyemeletes malmot téglából építették. A karcagi szélmalomban 1949-ig folyt a munka. Az államosítás után kalapácsos darálót üzemeltettek az épület földszintjén. Belső berendezése épen maradt, olyan, mintha a hatalmas malomkerekek, malomkövek még tegnap is őröltek volna.
A szélmalmot előzetes bejelentkezéssel lehet meglátogatni: Főoldal – Györffy István Nagykun Múzeum (karcagimuzeum.hu)
Malmok Tiszaörsön és Nagyivánon
Tiszaörsön több szélmalom is működött. Az egyik Kunmadaras és Tiszaörs közötti műút mentén, a fürdő és az alföldi öntöző csatorna közötti területen, az Ugró tanyán végezte az őrlést. Tiszaörs másik szélmalma a falu főutcáján Tiszaigar irányába haladva a Rákóczi úton működött.
A harmadik malom a Nagyivánra vezető út mellett épült az 1800-as év végén, ez volt a Schreiber-Stampf- féle malom, melyet először gőzgép, majd robbanómotor működtetett. Ebben a malomban őröltették a tiszaörsiek, a tiszaigariak, a nagyivániak a kenyérsütéshez szükséges lisztet. Egy ásott kútból szivattyúzták a motor hűtéséhez szükséges vizet, a hűtővíz pedig egy mesterségesen elkészített gödörbe került. A falu gyermekei a nyári időszakban gyakran fürödtek ebben a vízben, telente pedig ha befagyott, csúszkáltak a pocsolya jegén. Ma is látszik még a bokrokkal benőtt egykori malom helye, valamint a pocsolya is megvan. A 2. világháború idején az Örsre érkező oroszok a malom gépeit leszerelték és ismeretlen helyre vitték.
Kálvária halom – Karcag
A 150 éves műemlékegyüttest a város belterületén található kunhalmon került kialakításra a Dózsa György út mentén. Neve onnan származik, hogy egy 15. századi kápolna-maradványok köré építették a késő barokk kálváriát. Az 1848-49-es szabadságharc hőseinek emlékére, 1851-ben avatták fel a fakeresztekkel és kőstációkkal díszített emlékdombot. A halom tetején kör alakban helyezkedik el a képfülke-építményekből álló stációs Kálvária. A domb tetőpontján három fakereszt és korábban egy fából készült harangláb is emelkedett.
A puszta közepén álló Zádor híd
Valószínűleg még a környéken élők közül sem sokan ismerik a hidat, a történetét pedig végképp. Karcag és Nádudvar között, a puszta közepén áll egy régi kőhíd, mely már nagyon régóta nem tölti be azt a funkcióját, amiért megépítették. Elfeledett úton, elfeledett híd…
A Zádor-híd szolgált mintájául a tőle 30 km-re megépült, ma jóval ismertebb és még használatban lévő Kilenclyukú hídnak. A híd 20 évvel előzte meg hortobágyi társát, már 1806-ban épülni kezdett, így igazából a Zádor-híd az eredeti, és a Kilenclyukú építésekor ebből merítették az ihletet. Az 1809-ben elkészült Zádori-híd maga is kilenc nyílással rendelkezett. Ma már a hídnak csak 5 nyílása van, mivel 1830-ban hatalmasabb áradás zúdult a környékre, mely elsöpörte a híd két-két szélső pillérét. Később kiderült, hogy az építményt eredeti állapotában helyreállítani nagyon nehéz lenne, így nem építették újra a leomlott 4 boltozatot.
A híd a nyári időszakban egy teljesen kopár, víztől nagyon messze eső területen köt össze két partot a száraz rét felett. Mire kellett itt egy híd? Nos azért, mert a hídon haladt keresztül a Budapest-Szolnok-Debrecen postakocsi útvonal, mely egyben sóútként is funkcionált, így az ország egyik- és a Hortobágy talán legfontosabb útvonala volt.
A másik ok, hogy ezen a vidéken még Széchenyi előtt a szabályozatlan Tisza vízfolyások százait hozta létre, melyek közül a legnagyobb a Zádor-ér volt. Ehhez még hozzá járult, hogy akkoriban a táj rendkívül mocsaras volt. Egy ilyen fontos kereskedelmi és postai útvonalnak nem állhatta útját a víz sem, így hamar elkészült a Zádor-éren átívelő fahíd. Ez a híd azonban nem bírta a folyamatos víznyomást, ezért kellett kőhídra cserélni.
Pusztulása a mocsarak lecsapolásával kezdődött, mely következtében a mocsaras vidékek nagy része eltűnt a területről, így került a híd a puszta közepére. A mocsarak helyén szántóföldek jöttek létre, amelyek kialakításakor a korábbi útvonalakat is gyakran más irányba terelték, ez pedig a sóutat is érintette. Ennek az útnak a mai utódja a 4-es számú főút.
A híd megközelítése
Karcag felől arról az utcáról közelíthető meg, ahol a Gál-féle szélmalom is található. A város határától néhány száz méterre az út kettéválik, de egy tábla jelzi, hogy merre található a műemlékhíd. Tavaly elkészült a hídhoz vezető aszfalt út is, mely teljesen elvezet a hídhoz, így száraz időben akár bringával is meg lehet látogatni a Zádor hidat.
Ha tovább megyünk a hídtól induló földúton, akkor az Ágota hídhoz jutunk el, mely lábánál egykoron az Ágota Csárda, Rózsa Sándor egykori törzshelye állt. Sajnos a híd használaton kívül van, a csárdából pedig csak az a kis domb maradt meg, ahol egykoron állt.