Faluról-falura a Tisza-tó körül: Tiszaderzs
Tiszaderzs: letűnt korok és elfeledett legendák otthona
Tiszaderzs első ránézésre álmos, kis Tisza-menti településnek tűnik, ahol az élet lassú mederben folyik…de egykoron ezen a településen is pezsgett az élet, híres emberek fordultak meg utcáin és nagyon sok olyan esemény történt Tiszaderzs múltjában, mely teljesen átformálta a falu képét. Kastélyok és kúriák maradványait, valamint egy rejtélyes középkori templomromot is rejt Tiszaderzs és sok-sok olyan legendát, melyek régebben szájról-szájra terjedtek, és amelyek miatt is érdemes ide ellátogatni.
4 jelentős történelmi műemlék található Tiszaderzsen, a Borbély kastély, a Lossonczy-Szilassy-kúria, a romtemplom és a református templom. Sajnos ezekből egyedül a református templom őrizte meg régi mivoltát. A kúriák rossz állapotban vannak, plusz magántulajdon, így egyik sem látogatható.
Tisza és Derzs
Tiszaderzs – hasonlóan a többi Tisza-menti településhez – egy magaslaton, ártéri szigeten alakult ki, mely már a történelem előtti időkben is lakott volt. Egy 1261-es forrás megemlíti a környék gazdag természeti környezetét, halastavait (Derzsi Morotva) és a gótikus templomromot. 1332-1337-ben tűnik a neve fel először a pápai tizedjegyzékben.
Neve folyamatosan változott, sokáig csak Derzsként ismerték, 1846-tól található meg a Tisza előtag a nevében, mely a folyó közelségére utal, A Derzs valószínűleg személynévből keletkez(het)ett. A legenda szerint a fiatal besenyő vezér, Tonuzoba, népével együtt telepedett erre a tájra. Tonuzobát tekintik a Tomaj nemzettség ősének. Az ősi vallásához mindhalálig hű Tonuzoba herceg nem volt hajlandó áttérni a keresztény vallásra, ezért Szent István királyunk őt is, feleségét is élve eltemettette. Leszármazottja lehetett az a „Ders” nevű személy, akiről a falut elnevezték. Egy 1242-es adat szerint Ez a nemzettség valószínűleg még az 1200-as években is birtokolta ezt a területet. .
A falu népessége 1566-ban a tatárok betörésekor elmenekült, azonban 1571-ben már 10 család fizetett adót a törököknek. A visszaköltözőkkel több család is érkezett. A 15 éves háború idején a falu ismét elnéptelenedett, de a túlélők később ismét benépesítették a területet.
A terület birtoklása folyamatosan változott. A 13-14. században a Szalók és a Tomaj nemzetségek birtokolták. 1368 után a Kun és Pásztói család, 1399-ben a Losonczyak birtokolták, 1580 körül Széky Pálnak a tulajdonába ment át a falu. A falut 1706-ban egy fosztogató hadjárat feldúlja, 1711-1712-ben Sarudról, Nánáról és Örsről kitelepítettekkel duzzasztják fel a falu megmaradt lakosságát. 1745-ben Mária Terézia a teljes falut Borbély Balázsnak adományozza, ettől kezdve Derzsen ez a család volt az egyedüli birtokos
A Tisza ma már több kilométerre található a településtől, de egy 1824 -es adat szerint a folyó árvizei a határ területének 61 %-át is rendszeresen elárasztotta.
Egy hajdani település, Cserőköz
A török hódoltság végéig Tiszaderzs mai területén több falu is létezett. Egy 1261-es oklevél megemlíti a Cserőközi nagy halastavakat, Cserőpusztát, “az egykori Halászitól délre Derzs határában , a Tisza és a Kis-Tisza szigetén”. Ez a falu még az 1480-as években is létezett. A kanyar által körbezárt területen számon morotva és fattyúág volt, ezeken keresztül tört ki a Tisza az Alföldre Kunmadaras és Karcag irányába.
Cserőköz pusztát és a tanyát a Magyar Királyság által végzett második katonai felmérés (1819–1869) térképein is meg lehet találni. A terület ma a gát mentett oldalán található, azaz a mai Holt-Tisza által körbeölelt körülbelül 260 hektáros részen, mely a Tisza szabályozása során, 1865-ben végrehajtott átmetszéssel keletkezett. A holtággal körülölelt területen régen változatos mezőgazdasági részek voltak találhatóak. Volt ott szántóföld, legelő, gyümölcsös, de mára már csak a szántóföldek maradtak.
A környékbeliek azért is szerették ezt a területet, mert a “nehéz időkben”, a törökök és tatárok elől ide lehetett menekíteni asszonyt, gyereket, jószágot. Csak a helyiek ismerték a járást és a titok nemzedékről nemzedékre szállt…
A galériaerdő és a holtág vize sajátos mikroklímát eredményez, ezáltal számos védett növény- és állatfajnak – például parlagi sasnak, rétisasnak, jégmadárnak, kis-és nagykócsagnak, vörösgémnek – nyújt életteret. A holtág külső és belső szélén gyönyörű akácfák, fehér nyárfák és öreg fűzfák hajlanak a víz fölé.
A templomrom
A falu legrégibb épülete a korábbi faluszélen álló templomrom, melyet egy 1332-es egyházi dokumentum már megemlíti. A téglából épített, román stílusú templom, melyet a domokos renddel hoztak kapcsolatba, valószínűleg az 1700-as évek elején zajló Rabutin-féle pusztítás áldozata lett. A műemlék egész évben szabadon látogatható, a parkban elhelyezett padoknak köszönhetően akár hosszabban is el lehet itt időzni, de fényképtémának kétségkívül nagyon jó a terület.
A református templom és a Bibliamúzeum
A református egyház sokat küzdött a szegénységgel a Tisza mentén is. A településen nem volt templom, 1792-ben egy három és egy egymázsás harang állt a haranglábon. Végül a falu földesurainak a támogatásával épült meg 1795-96-ban a ma is álló templom, 1801-ben pedig a lelkészlak. Viszont az épület igazi kincseket rejt…a Tiszaderzsi Bibliamúzeumot. Ez egy több mint 400 féle Bibliából, énekes -és imakönyvből álló gyűjtemény, mely a Tisza-tavi régió egyetlen keresztény gyűjteménye. A könyvek egy részét Fodor Gusztáv lelkészúr gyűjtötte össze, a másik felét Tiszaderzs és a környező település lakosai ajánlottak fel, de Tiszaderzs a holland barátaitól is sok-sok Biblia-különlegességeket kapott. Több 100 éves könyveket találhatunk itt. Az 1700-as évekből 8 darab, az 1800-as évekből 53 darab található a gyűjteményben.
Lossonczy-Szilassy kúria Tiszaderzsen
A kúriát Lossonczy Mihály földművelésügyi miniszteri tanácsos emeltethette a 19. század közepén. Lánya, Lossonczy Amália 1880-ban Szilassy Istvánnal kötött házassága után épült a A Szilassy kúria a XIX. század végén, a Losonczy kúriához közel. A visszaemlékezések szerint a földbirtokos családot szerették az uradalom munkásai, ha például egy cselédasszony gyermeket szült, két hétig a kúria konyhájáról kapott ebédet.
A Lossonczy kúriában volt kisszalon, nagyszalon, ebédlő, könyvtár, tálaló és több vendégszoba is helyet kapott, a hátsó traktusban télikertet is kialakítottak. A kúria volt amúgy a környékbeli vadászatok központja.
1950-ben államosították az épületet, amely a Szabadság Termelőszövetkezet kezelésébe került. Irodákat és raktárakat helyeztek el benne. A rendszerváltás után üresen álltó kúria 1996-ban magántulajdonba került. A kúriához tartozó egykori kiszolgáló szárny ma is megvan. Az épületek körül park volt, melyből néhány fa a mai napig hirdeti, hogy egykoron bizony virágzott ott az úri élet.
Érdekes személyek és történések
Lossonczy Mihály amúgy sokoldalú ember volt. Agarakat és lovakat tartott és ő volt az országos lótenyésztés vezetője is 15 éven keresztül. A Lipót-rend lovagja is volt. A Lipót rendet I. Ferenc király alapította. A rendet minden személy elnyerhette, aki olyan érdemeket szerzett, mely az állam és az uralkodóház javát előmozdította. Ritkán adományozott kitüntetés volt.
De az agár tenyésztésben inkább az unokája, Szilassy Ida jeleskedett jobban. Az Országos Agarász Egyesület fejlécén szereplő gyönyörű magyar agarak egy 1936-ban készült fotó részleteként láthatóak, mely Szilassy Ida tiszaderzsi birtokán a család kedvenceit mutatja be. Van még egy másik kép, amin Szilassy Ida tiszacsegei kutyapecére egy hosszú rúd végére kötve úsztatja az agarakat maga körül derékig a Tiszában. Az agarak edzésénél az úszás igen komoly erőnléti edzés a mai napig is azzal a nagy előnnyel, hogy a lábak sérülése kizárható. Komoly agár- és versenyló istállók alkalmazzák ezt a módszert.
De számos híres ember is járt a kúria falai között. A hagyomány szerint nagybányai Horthy Miklós kormányzó is megfordult több ízben a létesítményben. A helyi hagyomány szerint azért is járt sokat Tiszaderzsen Horthy, mert Szilassy Ida vőlegénye volt. De a kormányzó az I. világháborúban 1914-ben elesett a fronton, és Szilassy Ida akkor megfogadta, hogy soha nem megy férjhez.
A hagyomány szerint a két világháború között ebben a kúriában forgatták Jávor Pál főszereplésével a Falusi lakodalom című filmet.
A Borbély kastély
A falu közepén lévő egykori Borbély kastély is műemlék jellegű épület. Ezt 1750 és 1756 között építette a Mária Terézia által egyedüli birtokossá tett Borbély család. A barokk jellegű épületet azonban a későbbi iskolai célú hasznosítás miatt eléggé átalakították, mára pedig sajnos teljesen az enyészeté lett.
Ehhez az épülethez is kapcsolódik egy legenda: állítólag a Borbély kastély és a romtemplom között alagút húzódott meg, melyet a II. világháború alatt berobbantottak. Aki nem hiszi, járjon utána…
