Ezekre figyeljünk oda gombaszedéskor!

A gombagyűjtés szabályai

Itt van az ősz és vele együtt a gombaszezon is megérkezett. Az ország számos pontján lehet most szebbnél-szebb gombákat találni, de néhány NAGYON FONTOS szabályt nemcsak fogyasztáskor, hanem gyűjtéskor is érdemes betartani!

A gombagyűjtés kezdeti lépései

A kezdő, de a már gyakorlott gyűjtő is csak olyan gombát gyűjtsön étkezésre, amelyet már jól ismer, mint étkezési gombát. A gyűjtő által nem ismert gombák maradjanak inkább érintetlenek. Ha az ismeretlen gombát mégis el akarunk vinni további meghatározás céljából, gondosan el kell különíteni a többitől. Erre a célra jók a kis papírdobozkák, alufólia, de végső esetben még a mindig kéznél levő papírzsebkendő is megteszi. Az ilyen gombákat mindig teljes egészében húzzuk ki a talajból és ne tisztogassuk meg – függetlenül attól, hogy étkezési célra milyen módszerrel gyűjtünk. Lehetőleg a termőhely jellemzőit is jegyezzük föl. Ha nagy számban találunk gombát, a hagyományos kosár lehet az egyik legjobb gyűjtő edényzet.

Határozási célra csupán 2-3 példányt gyűjtsünk. Az ismeretlen, vagy éppen nem ehetőként ismert gombákat ne rúgjuk fel, ne tapossuk össze, ne hagyjunk csatateret magunk után. Ezek a gombák is az erdő képéhez tartoznak, fontos elemei a természetnek. Másrészt az is előfordulhat, hogy más gombagyűjtő éppen ezeket a gombákat keresi tanulmányi, vagy tudományos célra. Kevés ismeretlen fajt gyűjtsünk egyszerre.

Gombagyűjtési helyek

Gombagyűjtési szempontból kerülendő területnek tekintendők a nagyobb ipari létesítmények, autópályák, ismert szennyezettségű területek, patakok, folyók ártere. Erdőművelés során (erdőfelújítás, erdőtelepítés, nevelővágás, felújító vágás, fakitermelés) a munkavégzés érdekében vegyszerezés is alkalmazható az aljnövényzet eltávolítása érdekében. A vasúti vágányok mentén évente legalább egyszer erős hatású gyomirtó szereket permeteznek ki a vágányok rézsűjére. Ilyen helyszíneken ne gombázzunk!

Két méternél alacsonyabb fiatal erdős területen csak az úton szabad közlekedni, és csak az út mentén szabad gombát szedni. Aki gombát gyűjt, annak a jelölt utakat sokszor egyébként sem érdemes elhagynia. A zárt lombkoronájú erdővel ellentétben, ahol egyenletesen oszlik el a csapadék a talajon, az erdőszegélyeken és utakon nagyobb lehet a nedvességtartalom, ami jobb körülményeket biztosít a gombák számára.

Erdészeti tiltások

Figyelembe kell venni az erdészet esetleges rendelkezéseit, tiltásait. Egyes helyeken a vadászat miatt nem szabad az erdőbe menni.
Kezdetben ne tervezzünk túl hosszú kirándulásokat! A jelzett, 10 km hosszú turistaút könnyen megduplázódhat gombászás közben! Az sem árt, ha tisztában vagyunk vele, hogyan tájékozódjunk az erdőben. Még öreg gombászokkal is előfordult már, hogy a gyűjtés lázában eltévedtek. Nem kell szégyellni, hanem fel kell készülni az ilyen helyzetre is.

Tanácsok kezdőknek

Legfontosabb alapszabály, hogy ne szedjen gombát az, aki nem ismeri a gyilkos galócát és a fehér gyilkos galócát! Fontos, hogy ne rúgjuk fel ezeket sem, mert ezzel csak tovább terjesztjük, a cipőnkön más területekre is elvisszük a spóráit. Egyes szerzők a kezdőknek azt ajánlják, hogy eleinte csak csöves gombákat (vargányákat) gyűjtsenek. A közöttük előforduló mérgező gombáknak nincs halálos hatásuk és könnyebb a felismerésük is.

Fogyasztásra gyűjtés

Ha fogyasztásra gyűjtünk gombát, biztonsággal fel kell ismerni a fajt. A meghatározást lehetőség szerint mindig már a lelőhelyen végezzük el. Figyelmesen vizsgáljuk meg a gomba körül a növényeket, fákat. A környezet is segít a határozás pontosságában. Legalább három, a fajra jellemző tulajdonságot állapítsunk meg. Vegyük szemügyre a gomba kalapját, lemezein, tönkjén levő ismertető jegyeket. Ha késsel megvágjuk, nézzük meg a vágásfelület alakját, esetleges színváltozását, figyeljünk a férgességre.

Ezek ellenére is az a javaslatunk, hogy GOMBASZAKÉRTŐ MINDENFÉLEKÉPP vizsgálja át a begyűjtött gombákat!

A férges gombát nem érdemes hazavinni. A férgek gyorsan szaporodnak, csak az otthoni hulladékhegy nőne tőlük. Tegyük inkább vissza termőhelyére, ahol még elszórhatja spóráit. A nagyon fiatal, vagy öreg gombát se szedjük fel. A faji bélyegek ezeken nem eléggé kifejezőek, nagyobb a tévedés lehetősége. A nagyon öreg, kukacos, rágott, penészes, elázott vagy fagyott példányok étkezési szempontból értéktelenek.

A gomba bevizsgálása

Minden begyűjtött gombát meg kell vizsgáltatni! Minden piacon, ahol vadon termő gombát is árulnak, van gombaszakértő. Hétvégeken pedig egyes nagyobb városokban, ahol több kiránduló megfordul, gombavizsgáló helyeket jelölnek ki.

Az ellenőrzéskor a teljes gombagyűjtésüket fajonként elkülönítve kell bemutatni. Külön az étkezésre gyűjtött gombákat, illetve elkülönítve az ismeretlen, tanulmányozandó vagy határozásra szánt fajokat. A gombaszakértői ellenőrzést komolyan kell venni! Csak a kifogástalanul ellenőrzött vagy meghatározott gomba véd meg a gombamérgezéstől.

Ha gombamérgezésre utaló jeleket tapasztalunk (rosszullét, hasmenés, hányás), azonnal orvost kell hívni. Különösen sürgős az orvosi kezelés a hosszabb idő (5 -6 óra) elteltével jelentkező tüneteknél, mert ez az erősen mérgező tulajdonságú gombákra jellemző. A galambgombákon, vargányákon, az ízletes rizikén és a nagy őzlábgombán kívül (természetesen ezeket is csak ha nagyon jól ismerjük) sohase ízlelgessünk, kóstolgassunk nyersen gombát! Csupán egyetlen kóstolási próba is súlyos mérgezéshez, a gyilkos galócánál halálhoz vezethet!

A gombagyűjtés módja

Nagyon elterjedt vélemény, hogy a gombaismeretében magabiztos gyűjtő akkor jár el helyesen, ha a gomba tönkjét a föld fölött elvágva szedi föl a gombát. Így nem szárad ki a micélium (gombafonalak összessége, szövedéke, amely a gombák talajt átszövő részét alkotja), illetve nem szedjük fel a felnőtt gomba tövén megbúvó apróságokat. Más vélemények szerint az így földben maradó csonk elrothad, és ezzel árt a micéliumoknak. Figyelemre méltó érv, hogy a sértetlenül a helyén maradt gomba is elrothad idővel, és ez mégsem árt a micéliumoknak és nem gátolja az újabb termőtestek kifejlődését sem.

Napjainkban az a nézőpont látszik egyre inkább elfogadottnak, hogy a tönk tövével együtt kiemelt gomba megkönnyíti a meghatározást, és a kiszakításnak nem lehet káros hatása. Az minősül tehát szakszerű gyűjtésnek , ha a gomba termőtestét gondosan elválasztjuk a talajtól, vagy más aljzattól, enyhén kicsavargatva a tönkjét is. Egyidejűleg fedjük be a keletkezett mélyedést avarral, hogy a szabaddá vált egészséges micéliumok ki ne száradjanak. A gondos gombagyűjtő után tiszta marad az erdő.

A begyűjtött étkezésre szánt gombákat legcélszerűbb már az erdőben megtisztítani a rátapadó talajtól, levelektől stb. Ügyeljünk azonban arra, hogy a különleges bélyegeket, ismertető jeleket, mint a tönk töve, bocskora, burokmaradványa stb. ne károsítsuk meg.

Hogyan vigyük haza a gombát

A gombaszedés módjával legalább egyenrangú kérdés, hogy a talált gombákat hogyan vigyük haza. Sohasem szabad a gombákat műanyag zacskóban, vagy szellőzetlen dobozban, egymásra rakva szállítani! Befüllednek és rövid idő alatt megromlanak. Ezért a gombákat kizárólag szellős, tágas gyűjtőkosárba vagy átlyukasztott fedelű dobozba tegyük! Nem szabad sok gombát egymásra helyezni, mert a saját súlyuk alatt összenyomódnak, összetörnek és felismerhetetlenné válnak.

Népi hiedelmek, melyek nem szabályok!

Még napjainkban is nagyon elterjedtek a népi gombahatározásban egyes hiedelmek az ehetőség eldöntésére vonatkozóan. Minden babonát, téveszmét nyilvánvalóan nem lehet felsorolni. Ezért általánosan ki kell jelenteni, hogy a gombahatározásnak csak egyetlen biztos módszere van: a megfelelően megalapozott tudásra épülő fajonkénti gombaismeret! Ha ilyen tudással nem rendelkezünk, forduljunk gombaszakértőhöz – vagy annak hiányában inkább ne fogyasszuk el a gombát.

• A vágási felületén színt változtató gomba nem mind mérgező, sőt nagyon sok ízletes ehető gomba van közöttük. Ugyanakkor pl. a gyilkos galóca húsa minden körülmény között fehér marad.
• A rovarrágta, csigarágta gomba nem mindig ehető – a mérgező gombát is megrágja a csiga.
• Az ezüstkanál próba semmit nem jelent a gomba mérgező voltát illetően.
• A hagyma és a petrezselyem színe a mérgező gombától nem változik meg.
• A gomba feltűnő színe önmagában nem jelenti azt, hogy mérgező lenne.
• Nem minden kellemes illatú és ízű gomba ehető és ennek ellenkezője sem igaz.
• Az egyes gombafajokat egyenként kell felismerni!
• A háziállatoknál mérgezési tüneteket nem okozó gombafaj emberre mérgező is lehet.

Tiszafüreden Katona József várja a piacon a bevizsgálásra váró gombákat.

Tel: 06202093341