Welovetiszato
Welovetiszato

Érdekességek a Tisza-tó kialakulásáról 1.rész

Galkó-Fenyves Barbara
·
2023. november 16.
Érdekességek a Tisza-tó kialakulásáról 1.rész

A Duna-Tisza csatorna terve

A Tisza-folyó szabályozása főként Széchenyi István és Vásárhelyi Pál nevéhez köthető, pedig számos olyan elfeledett személy van, akik szintén sokat tettek azért, hogy megzabolázzák a folyót és ezzel a Tisza-tó kialakulásához is hozzájárultak. Számtalan, füstbe ment terv is született az 1800-as években, melyek egyesek szerint hatékonyabbak, mások szerint inkább károsabbak lettek volna, mint a később megvalósult elképzelések.

De azt tudtátok, hogy a Tisza-folyó szabályozása előtt “majdnem” építettek egy, a Dunát a Tiszával összekötő csatornát? Beszédes József vízépítő mérnök volt a tervezője és megálmodója ennek a kezdeményezésnek. Hogy miért nem épült végül meg, annak több oka is volt.

Beszédes olyan ember volt amúgy, akinek minden figyelmét a magyarországi vizek szabályozása, a nagyobb folyók csatornázása, vízi útjainak kiépítése kötötte le. Nem véletlenül állapította meg róla Széchenyi István: „Beszédes igazi hydraula, nem érdekli más, csak a víz!”

Beszédes József

A vízmérnök már korábban kidolgozta egy Kolozsvártól Grazig hajózható csatorna építésének tervét is.  Nevéhez fűződik a Sárvíz-szabályozás, a Nádor malomcsatorna tervezése és megépítése, a Sárvíz-Sió-Kapos vízrendszer és a Balaton szabályozási terveinek elkészítése. Az egész országban jellemező volt, hogy a vizek mellé épített malmok miatt sokszor a területek elmocsarasodtak. Ezért a régi malmokat eltávolították a Sárvíz medréből, és újraépítésük a malomcsatornaként is funkcionáló mesterséges övcsatornák mellett történt meg.

Forrás: Magyar Víztörténet

A Tisza szabályozás szükségessége

A 17-19. században a Kárpát medence elöntött területeinek 53%-a a Tisza és mellékfolyói alföldi szakaszán volt. A szabályozásig a Tisza ártere volt, hogy az 50-70 km-t is kiette, egészen a Körösig és a Román határig is elért. A falvak az árterek peremén vagy a hordalékkúpokon alakultak ki. A Tiszántúl állandó és időszakos vízborítású területek láncolatából állt.

Előzmények: a Duna-Tisza csatorna

A Tisza-folyó hatalmas árterének hasznosítására és tavasszal lezúduló ár kezelésére már sokan sokféle tervvel rendelkeztek korábban is. Beszédes úgy gondolta, hogy nem elegendő a vizek és folyók kártételeinek elhárítására korlátozni a vízszabályozási munkákat. A nemzet gazdasági felemelkedése érdekében a vizek minél teljesebb körű hasznosítására kell törekedni, ezek szerint kell a Tiszát is szabályozni.

A helyzetet úgy ítélte meg, hogy a mezőgazdaságra építő nemzetgazdaság korántsem használja ki mindazon lehetőségeket, amelyeket a Kárpát-medence vízrajzi viszonyai számára lehetővé tennének. Minden munkájában vissza-visszatérő gondolat, hogy a mocsárlecsapolások, a víziutak széleskörű kiépítése és a mesterséges csatornákra telepített vízimalmok járulhatnak hozzá a gazdasági fejlődéshez.

Ekkor már javában dolgozott nagy művén, a Dunát a Tiszával összekötő Pest-Csongrádi hajócsatorna tervén. Régi álmát látta a megvalósulás útjára térni, mikor az országgyűlés 1840-ben megalkotta a Duna- Tisza csatornáról szóló XXXVIII. törvénycikket.

A terv bukása

A csatorna a Kiskunságon át vezetett volna és a Dunát kötötte volna össze a Tiszával körülbelül a Dunaharaszti-Dabas-Cegléd-Szolnok vonal mentén.

Hiába támogatta azonban az elképzelést a pozsonyi diéta, Széchenyi István gróf, a neves pénzember Sina György báró, Vécsey Miklós báró szatmári főispán, sőt maga József nádor is – az elképzelés nem jutott el a megvalósulásig, S ha ehhez még azt is hozzávesszük, hogy a Pest-csongrádi csatorna BESZÉDES József papírra vetett látomásaiban egy sokkal nagyobb szabású vízi útrendszernek, a Kolozsvárt Graz-cal összekötő keleti-nyugati csatornának egy része volt csupán – akkor a kudarc még fájóbb lehetett a mérnöknek.

Az eredmény ismert: a Duna-Tisza csatorna azóta sem épült meg, A műtárgyból csak egy kis rész, 22 kilométer készült el. ATisza szabályozását pedig – annak ellenére, hogy fő műszaki hajtóereje, VÁSÁRHELYI már a megkezdése előtt meghalt – 1846-ban megindították és kb. a század végére be is fejezték.

A Tisza szabályozása csakúgy, mint a többszörösen elvetélt Duna-Tisza-csatorna-ügy: szigorúan gazdasági kérdés, s minthogy egy ország teherbíró képességét teszi próbára a munka elvégzése, a döntést a kor politikusai hozták meg.

 

Ma van!

Nincsenek mai programok.

Programnaptár

2024május

h
k
sz
cs
p
sz
v
29
30
1
2
3
4
4
5
21
22
23
24
27
28
29
30
31
3
4
5
6
7
8
9
heti program