Egyek rejtett madárvilága: a Göbe-morotva
Csodás madárvilág Egyek határában
Gyalogtúra, fotóstúra tökéletes célpontja a Göbe-morotva
Ha Tiszacsege felé tekertek a gáton, álljatok meg az Egyek határában található Göbe-erdőnél/morotvánál. A terület régen a Tisza részét képezte, ma egyik oldalról a folyó gátja, másik oldalról pedig a régi töltés határolja. Igazi mocsaras vidék, ahol szeretnek megállni a hattyúk, kócsagok és gémek is.
Egyek különleges környéke és története
Egyek közigazgatási területén belül ma három országos jelentőségű természetvédelmű terület is található: a Pusztakócsi mocsarak Természetvédelmi Terület északi része (Csattag), az Ohat-erdő nagyobbik, és a Tiszadorogmai Göbe-erdő kisebbik része.
Az Egyek-pusztakócsi mocsárvilág hajdanában közel tízezer hektáron terült el, Ohat – Egyek – Tiszafüred határában. Az észak-déli irányban hosszan elnyúló, árvízjárta ősi mocsarak természetes víztárolóként fogadták be a tiszai áradások víztömegét és fokozatosan eresztették le a vizet a Hortobágy déli mocsarain.
Egyek környékén is a felszínformák mindenütt magukon viselik a folyóvíz munkájának nyomait. A XIX. század derekának folyószabályozásai következtében az áradások elmaradtak és a hajdani gazdag mocsárvilág a töredékére zsugorodott. Ez párosult a nagyüzemi mezőgazdaság élővilág romboló hatásával, a megmaradt vízgyűjtő terület feldarabolásával. A mocsárrendszer maradványainak megmentése, illetve feltámasztása lett a megalakuló Hortobágyi Nemzeti Park egyik fő célkitűzése. Lecsapoló csatornákat építettek, melynek hála a vízszabályozás és a vízutánpótlás is megvalósult.
A Göbe-morotva, Göbe-erdő
A 173 hektárnyi kiterjedésű Göbe-erdő (Göbe-morotva) nagyobb részben Tiszadorogma, kisebb részben pedig Egyek határában fekszik. A Göbe-morotva természetes állapotban megőrződött hullámtéri erdői miatt 1982 óta védett. Növénytársulásai nagyon változatosak. A Göbe egyik legfontosabb élőhelytípusa a folyómenti puhafaligetek, melyek a Tisza-ártér alacsonyabb fekvésű részeinek öntéstalaján élnek, gyakran 3-4 hónapig is víz alatt lehetnek. Uralkodó fafajai a fehér fűz, törékeny fűz, fehér nyár és fekete nyár, vénic-szil és magyar kőris.
A területnek nagyon gazdag a madárvilága, melyek számára jó költési lehetőségeket nyújtanak a puhafás ligeterdők. A területen gémtelep ugyan nem alakult ki, de a közeli gémtelepek lakói gyakran látogatnak ide, különösen a kis kócsag és a bakcsó, míg ritkábban az üstökösgém, szürke gém és a kárókatona is.
Egész évben találkozhatunk itt tőkés récékkel, hattyúkkal és ludakkal is.
Téli csodavilág Egyek határában
A Tisza-tó télen egy igazi mesebeli látvány. Amikor a fagyos idő beköszönt, a víz felszínét jég borítja, és a táj tiszta, fehér hóval vagy jéggel válik egybefüggővé. A part mentén csend honol, ahol csak a jég reccsenése és a hóban léptek zaja töri meg az idilli csendet. A hó alatt pihenő növények és a mozdulatlan víz tükrében visszatükröződő égbolt fenséges látványt nyújt.
Ha mínuszok vannak, akkor az iszap is befagy, így közel lehet kerülni a megmaradt vizes tócsákban tanyázó madarakhoz is. Az Egyek közeli Göbe morotva is rejtélyes télen Ilyenkor lehet barangolni a lecsapolt Tisza-tavi mocsárban. Most lehet látni a nyáron víz alatt lévő világot, a hódvár bejáratát, vagy érdekes, rejtélyes, nyáron borította objektumokat. Olyan csodálatos tájon barangolhatunk, ahova nyáron kenuval sem lehetne bejutni, de télen kitalálni sem lehetne, ha nem lennénk felfedező típusok.
A tájat és élővilágát a partról érdemes szemlélni, vagy a kis tavakat ketté szelő utakról, földnyelvekről.
Göbe-morotva megközelítése
Az Egyek környéki kis tavacskákat legegyszerűbb a gáton megközelíteni Tiszafüredről vagy Tiszacsegéről. A Tiszadorogmai Komphoz vezető út amúgy ketté szeli ezt a területet. A komphoz vezető úttól Tiszacsege irányába található egy kis földnyelv, ami a nyílt Tiszához vezet ki.
Forrás: Hortobágyi Nemzeti Park
További Tisza-tavi cikkek: Welovetiszato
