3 különleges kápolna a Tisza-tónál

Kápolna körút a Tisza-tónál

A kápolnák a legtöbb emberben jó érzéseket keltenek. Talán mert nem kell feltétlenül vallásosnak lenni ahhoz, hogy könnyedén befogadható legyen a bennük rejlő varázslatos világ. Ezeket hajdanán különleges, sokszor kultikus helyre építették, kunhalomra vagy egy korábbi templom, kápolna helyére. A Tisza-tónál 3 olyan kápolna található, melyek háborúkat, vonuló csapatokat láttak és túlélték a második világháború bombázásait is. Mind a 3 a Tisza-tó különböző pontján található, autóval akár egy egész napos túrát is szervezhetünk a felkeresésükre. A kápolnák viszont a történelem viszontagságai miatt nincsenek nyitva, előre egyeztetett időpontokban látogathatóak.

Szent Móric kápolna – Tomajmonostora

Tomajmonostora környékének látképét még most is uralja a kunhalmon álló tomaji bencés kápolna romja. A Nagykunság egyik legszebb pusztai kápolnájának érdekes a múltja, de a környezetének is gazdag a története. Hídvégi és oltszemi gróf Nemes Vince (1830–1896) házasság révén szerzett birtokot Tomajpusztán. Hogy cselédjeinek és a majorságban dolgozóknak ne kelljen a vasárnapi mise kedvéért Kunhegyesre gyalogolniuk, úgy határozott, a birtokán létesít egy megfelelő méretű kápolnát. Sőt, a grófi család a kriptáját is ide helyeztette.

A II. világháború alatt a kastély és a kápolna is bombatalálatot kapott, mivel valamilyen okból hadi célpontnak tekintették a levegőből. 1965-ben még tartottak misét a kápolnában. A puszta elnéptelenedése után azonban a kápolna anyagát is elkezdték széthordani, a sírokat is feltörték, a harangokat és a műtárgyakat jórészt ellopták.

A felbecsülhetetlen értékű táblakép

Amikor Bollók Emil kunhegyesi plébános fejébe vette, hogy megadja a végtisztességet a grófi család sírjaiból kiforgatott tagjainak, nem is gondolta, hogy a földi maradványok összegyűjtése közben mire fog bukkanni. Kutakodás közben egy táblaképet talált a Szent Móric kápolna törmelékében, arccal leborulva, mely Szent Sebestyén és Szent Domonkos kettősét ábrázolta, meglepő épségben maradva. Kiderült, hogy a táblakép több mint 700 éves! A műkincs egy középkori alkotás, mely feltehetően Giovanni del Biondo firenzei, késő gótikus festő keze alól került ki.
A Szent Móric kápolna megközelítése

A kápolna mai állapota és megközelítése

A Szent Móric kápolnát az utolsó pillanatban mentette meg egy teljes felújítás. 2015-ben kívülről-belülről megújult, fákat és orgonabokrokat telepítettek köréje. Most ismét régi szépségében fogadja a vállalkozó szellemű túrázókat.

Megközelítése kicsit kalandos, főleg ha bringával érkezünk: Kunhegyestől körülbelül 4 kilométerre eső tanyánál – ahol egy buszmegálló is található – le kell fordulni jobbra, majd végig kell haladni a műúton, ami Pusztatomajra visz. Az út nagyon rossz állapotban van. A műút végén van egy régi gazdaság, itt jobbra le kell kanyarodni a kápolna felé egy viszonylag jobban járható útra. Innen körülbelül 1 kilométerre van a Kis-Fás halom, rajta pedig a Szent Móric kápolna. Eltévedni nehéz, mert a kápolna az út folyamán végig látható.

 

A Tiszaörsi Temetőkápolna

A falu legmagasabb pontjáról, a kunhalomról kémleli a tájat az 1880-ban épült kápolna. Kanizsay Károly apátplébános saját költségén építtette, halála után a kápolna sírboltjába helyezték örök nyugalomra. A kápolnához vezető utat 14 stáció rajzolja ki. Az építmény sokaknak ismerősnek tűnhet, hiszen az Árvácska című magyar film egyik jelenetét is itt forgatták.
Kanizsay Károly 1850. novemberben, 30 évesen került Tiszaörsre, ahol 36 évig szolgálta a híveit. Karizmatikus, lelkes és ambiciózus fiatal pap volt: alapítványt hozott létre, adakozott, kezdeményezett, építtetett. Ha valamilyen központi intézkedéssel nem értett egyet, annak hangot is adott: a templom kapujára kifüggesztett császári-királyi rendeletet leszakította a templom kapujáról. Ezért 2 hónapra büntetést kapott.

Kanizsay Károly nagy figyelmet fordított a tiszaörsi gyermekek oktatására. A tiszaörsi plébános 200 koronás alapítvánnyal támogatta és lelkesítette a legjobb tanulókat. De nem sajnálta a jövedelméből anyagilag támogatni a vármegyében működő nőegyletet, sőt rendes, alapító tagként 50 forinttal járult hozzá az egylet munkájához, valamint az egri gyermekmenhelynek is rendszeresen adományozott.

Legnagyobb érdeme a község legmagasabb pontjára építtetett kápolna. Amikor tervbe vette a kápolna építését, arra gondolt, hogy amikor a hívek kimennek a szeretteik sírjához, “a föléjük tornyosuló kápolnára tekintve erősödjék bennük az Istenbe vetett bizalom”. A kápolna 1879-ben készült el, Kanizsay Károly saját jövedelméből építtette. Az elkészült kápolna fenntartásáról is gondoskodott, 600 forintos alapítványt tett erre a célra, melynek kamatai fedezték az esetleges kiadásokat. A kórusra orgona került, a toronyba két harangot is szereltetett.

A Tiszaörsi kápolna hanyatlása

1886-ban az apát meghalt, földi maradványait a kápolnában helyezték örök nyugalomra. Halála után a templomot azonban elhanyagolták annak ellenére, hogy végrendeletével még a stációk fenntartására is hagyott egy bizonyos összeget. A 2 harangot 1917. január 3-án leszerelték, a harangok anyagát új fegyverek készítésére használták fel.
Az 1960-as években magánadakozásból felújították. Felújítás közben láthatóvá váltak a padlóban lévő feltört sírok, a falon lévő festmények, képek. Felújítás után rendszeresen tartottak benne temetési szertartásokat, litániákat. Később ismét veszélyessé nyilvánították és bezárták.

Ágfay Antal plébános a Néplap 1991. június 8-i számában leírja, hogy ismeretlen személyek betörték a kápolna ablakait, bemásztak az épületbe, a Kanizsay apát plébános sírját lezáró ajtót felfeszítették, a csontokat szétdobálták, a kápolna berendezési tárgyait megrongálták. Sürgős összefogásra kérte a híveket, és kereste mindazokat, akiktől segítséget remélt. A Szolnok Megyei Múzeum munkatársai felajánlották segítségüket, azonnal megérkeztek, felmérték a kápolna területét, elkészítették az alaprajzot. A kápolnát amennyire lehetett rendbe hozták, a legszükségesebb javításokat elvégezték, és egyháztörténeti kiállítást rendeztek be a kápolnában.
Egyelőre zárva, de bíznak a felújításban

Ma a kápolna ajtaja zárva van, csak Halottak napján és Mindenszentekkor nyitják ki, de előzetes egyeztetés után látogatható.

Szapáry-kápolna, avagy a pusztataskonyi temetőkápolna

A Tiszabura településéhez tartozó pusztataskonyi kápolnát a Szapáry család építette a 19. század második felében. A kápolna kriptájában nyugszik gróf Szapáry Gyula, Magyarország egykori miniszterelnöke, korábbi földművelés és pénzügyminisztere, akinek jelentő szerepe volt Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és Pest-Buda közéletében valamint a Tisza szabályozásában.

A Szapáry-kápolna Pusztataskonyban, egy pár száz lelket számláló kis falu szélén található. Egykoron a kápolnától nem messze lévő kastélyban élt a Szapáry család. A második világháború után a családnak el kellett menekülni a kastélyból, amit 1946-ban el is vettek tőlük, valamint a hozzá kapcsolódó földeket is. Ezek után 1957-ig iskolaként működött egészen addig, míg az egyik nyáron, az aratás során le nem égett. Éveken át összedőlve állt, majd előbb tüdőgondozó, később a fogyatékosok intézete épült meg a helyén.

A Szapáry kápolna ma már gyönyörűen felújított állapotban várja a látogatókat, de sokáig sajnos romos állapotban volt. a A második világháború alatt teljesen feldúlták a kápolnát. A sírhelyeket felnyitották, de szerencsére a csontokat a helyükön hagyták. A felújítása több ütemben történt, az utolsó, végső felújításra 2021-ben került sor.

A körülbelül 80 négyzetméteres kápolna belsejében néhány sor pad, oltár található, mögötte pedig kripták, amelyekben a Szapáry család nyolc tagja nyugszik.

A kápolna előtt ingyenes parkolási lehetőség van, a főút mentén található, autóval könnyedén megközelíthető. A Szapáry Kápolna kívülről bármikor megtekinthető.