Tomajmonostora elveszett temploma
Értékes leleteket rejt a föld Tomajmonostora határában
A 2023-as évtől kezdve a Tisza-tótól délre zajlott egy olyan topográfiai kutatás, melynek célja Tisza-tó dél-keleti térségének történeti-kulturális örökségeinek felkutatása. A kutatás során gyalogosan, fémkereső műszerrel és szabad szemmel terepbejárásokat végeztek a szakemberek. Ezek során találták meg azokat a tégladarabokat, törmelékeket, melyek elindították az egykori templom feltárásának munkálatait. A szakemberek abból a mai napig élő helyi szájhagyományból is dolgoztak, hogy a dombon egykor a településnek is nevet adó monostor állt, amelyet a Tomaj-nemzetség alapított a 12. században. A település a törtélem során többször költözött, így nem volt egyértelműen beazonosítható az egykori Tomajmonostora helye.
A monostornak helyet adó domb a középkor folyamán lényegesen magasabb volt, azonban sok tíz centit, de akár egy métert is letermelhetett róla az intenzív mezőgazdasági művelés. A megnyitott szondák oldalfalán jól megfigyelhető, hogy teli van tégla- és kőtörmelékkel az egész terület. Sajnos a jelenség szinte általánosnak mondható Magyarország területén. A tapasztalatok szerint minden évben egy centiméterrel mélyebbre szántanak művelés során az ekék.
A geofizikai mérések és eredményei
A topográfiai kutatás után a szakemberek geofizikai mérésekkel is igazolták, hogy a mai Tomajmonostora határában, egy kiemelkedésen jelentős egyházi épület, egy háromhajós templom maradványai találhatóak. Már a felvételeken látszódott, hogy nem egy, hanem kettő templom maradványait rejti a föld. Az egyik egy kora Árpád-kori templom egy rotundával, és erre van építve egy háromhajós későbbi templom a hozzá tartozó épületekkel. Megtalálták tehát a nemzetség monostorát és az azt megelőző településhez tartozó plébániatemplomot is.
A felvételeken a templomot körbevevő árok vonalai is kirajzolódtak., és árok 2023 októberében az egykori bencés apátsági templom maradványainak több részletét is sikerült próbafeltárás keretében feltárni.
2 templomot is rejt a domb
A területen első körben több részletet is sikerült azonosítani. Megtalálták a templom zárófalának alapfalát, a rotundát, az újabb templom szentélye, egy pillér, egy kerengő, valamint az árok került feltárásra. A rotunda falát részben elmetszették az új apátsági templom építésekor, így a két épület feltételezhetően nem állt egymás mellett egy időben.
Az eddigi felületek kutatása azt az eredményt hozta, hogy a templom építőanyagát többnyire kitermelték, az árkok pedig építőanyag-törmelékkel töltődtek fel, ám néhol igen masszív falazatok is megmaradtak. A tégla- és kő töredékeken kívül nagyon sok szórvány embercsont is előkerült.
A kutatók megtalálták a 2. templomhoz tartozó kőkerítés maradványait is, mely körülbelül 2 méter lehetett. Ez a templom körüli megszentelt területet védte. A fal másik oldalán is sok sírt találtak, ide temették az öngyilkosokat, akik nem voltak megkeresztelve vagy azokat, akik nem kapták meg az utolsó kenetet. A területen talált melléklet nélküli temetkezések még hatvan méterre is kerülnek elő a templomtól.
A kutatás idei utolsó fázisának eredményei
A templom fő és mellékhajóinak a feltárása közben a kutatók számos értékes leletet is találtak. Sok sírt találtak a kutatók az apszis padlófalában, a szentély környékén is, valószínűleg magasabb rangú illetőket rejtett ez a sír.
A régi templomhoz, az új templom részeként annak idején hozzáépítettek egy négyszögletű épületet, mely a kutatók szerint egy merengő lehetett. Ezen belül is találtak a régészek egy sírt, mely valószínűleg egy szerzetes vagy magas rangú egyházi személy földi maradványai lehetnek.
Az idei feltárás során különleges lelet, a földbekerüléskor kézben tartott áldozókészlet került elő. Az ezüst kehelyből és ostyatartóból álló szertartási edények keltezése előzetesen a 13-14. századra tehető. A leletek egy elhunyt kezében helyezkedtek el.
