Szent György napja és a hozzá kapcsolódó hagyományok

Szent György napja – Az állatok első kihajtásának napja

Sárkányölő Szent György évszázadokon át a lovagok, lovas katonák, fegyverkovácsok, szijjártók, vándorlegények és utóbb a cserkészek patrónusa volt. Szent György napja, amelyet április 24-én ünnepelnek, a magyar néphagyományban az igazi tavasz kezdetét jelöli. Ez a nap számos népszokás és hiedelem forrása, amelyek közül sok az állattartáshoz és a mezőgazdasághoz kapcsolódik.

Sárkányölő Szent György legendája

A legenda szerint egy tóban, Líbia Silena nevű városának kapui előtt élt egy rettenetes sárkány, amely mérgező leheletével pusztította a környéket. A város lakói úgy döntöttek, hogy naponta egy bárányt és egy embert áldoznak a szörnyetegnek, hogy megfékezzék a pusztítást. Egyik nap a király lányára került a sor, és a király hiába próbálta megmenteni őt, a nép nem engedett. A lány sírva várta a sárkányt, amikor Szent György lovag megjelent, és bátran szembeszállt a szörnyeteggel. Lándzsájával megsebesítette a sárkányt, majd a királylány övével megszelídítette, és a városba vezette. A lakók megkeresztelkedtek, és Szent Györgyöt hősként ünnepelték.

Szent György kultusza

Szent Györgyöt gyakran ábrázolják lóval, lándzsával és pajzzsal, amint legyőzi a sárkányt. Ő a lovagok, katonák, pásztorok és háziállatok védőszentje, és számos országban, városban, valamint lovagi rendekben tisztelik.

Szent György napi hiedelmek

A rómaiak ezen a napon ünnepelték Paliliát, mely egy pásztorünnep volt. E hagyomány továbbélése mutatható ki a hazai állattartás szokásaiban is. Az állatok első kihajtásának napja, amikor az állatok egészségét, szaporaságát, tejhozamát hiedelmekkel és szokásokkal igyekeztek biztosítani. A pásztorok különféle rituálékat végeztek, például zöld ágakkal vagy vesszőkkel terelték az állatokat, hogy megvédjék őket a rontástól. Nagy jelentőséget tulajdonítottak annak a vesszőnek, zöld ágnak is, amellyel az állatokat először hajtották ki a legelőre.

Gonoszelhárító, termékenységvarázsló célzattal a marhákat láncon, fejszén, ekevason, tojáson, a gazdasszony kötényén stb. hajtották át.

Szent György napon volt a pásztorok, béresek szegődtetésének ideje, amely általában Szent Mihályig volt érvényben.

Hagyományosan Szent György napjához kapcsolódó jellegzetes pásztorszokás Kalotaszegen az ún. tejbemérés. Ilyenkor állapítják meg, hogy a gazdák a nyár folyamán lemért tejmennyiségnek megfelelően milyen sorrendben, mennyi tejet kapnak. Evés-ivás, táncmulatság zárta a napot.

Varázslás a kihajtási napon

Ezt a napot a magyar néphit rontásra, varázslásra alkalmas időpontnak tartotta. Jellegzetes megnyilvánulása ennek a hitnek a harmatszedés. Az Ószövetség az ég áldásának, a termékenység jelképének és eszközének tekintette a harmatot. Hajnali harmatot szedtek a tejhaszon érdekében vászonabrosszal vagy a köténnyel. A harmatos ruhadarabot a tejes fazékba facsartak ki, hogy sok vajuk legyen.

Közismert hiedelem, hogy a boszorkányok különböző tárgyakból (pl. kútágas, lepedő, kötény) tejet tudnak fejni. A boszorkányok rontása ellen zöld ágakkal, füstöléssel, fokhagymával védekeztek.

Egyéb hiedelmek

Ezt a napot a néphit alkalmasnak tartotta a földbe rejtett kincs keresésére, melyről úgy hitték, hogy minden hetedik évben ezen a napon lángot vet.

Az egész magyar nyelvterületen hittek abban, hogy az e nap előtt fogott gyíkkal megelőzhető a torokgyík, ha megkenegetik a torkukat vele.

Általában ilyenkor vetették a kukoricát, babot, uborkát. Ha a varjú nem látszott ki a búzából, jó termésre számítottak.

Időjárásjósló hiedelmek is kapcsolódnak a Szent György napja körüli időszakhoz. Úgy vélték, hogy ha e nap előtt megszólalnak a békák, az korai tavaszt és nyarat jósol. Általánosan elterjedt hiedelem szerint a Szent György nap előtti mennydörgés a bő termés előjele.