Sarud, a Tisza-tó élményfaluja
Kis falu, nagy álmokkal: Sarud
A Tisza-tó nagyon sokáig Abádszalókról, Tiszafüredről, vagy az utóbbi években (amióta a Tisza-tavi Ökocentrum beindult) Poroszlóról szólt. Sarud egy kevésbé ismert, unalmas településnek számított a tó partján, kivéve a nem kevés Sarud hívőt (szerelmest?), akik évtizedek óta járnak a tó heves megyei, azaz északi oldalán fekvő faluba nyaralni, pihenni. Az ismertebb települések árnyékában azonban Sarud kitalált valamit, ami máshol nincs: önmaga lett, egy falu, amely azért jó, mert falu. Ma sem bővelkedik látnivalókban, a gát és a Tisza-tó még mindig hosszabb séta a faluközponttól, a szolgáltatások, csakúgy mint bármely faluban hiányosak és még mindig sok a romos, eladó ház, gazos porta. Sarud éppen ezért vált érdekessé: csend van, nyugalom, a széles és ligetes fő utcán álló tipikus verandás-ámbitusos házsort nem töri meg gyakran oda nem való, modern épület. Időközben persze néhányat szépen felújítottak, a közösségi tereket az önkormányzat rendben tartja és az emberek kedvesek. Igen, máshogy kedvesek, törődően kedvesek. Jó szó mindenkinek jut, és itt mindenki idegenvezető, szívesen és gyorsan mondják, mi hol van, merre érdemes menni és mikor jöjjünk vissza legközelebb.
Milyen egy észak-alföldi falu? Olyan Sarudos
Sarud történelmi gyökerei egy-egy teljes pusztuláshoz (ebből jó sok volt, a tatároktól a törökökig mindenki feldúlta) kötődnek, a település sohasem volt gazdag, hol egyházi, hol nemesi birtok volt, a gyakori gazda váltás nem segítette a település fejlődését. Annyira egyik úrnak sem volt fontos, hogy birtokának központjává tegye, így nem találunk kúriát, kastélyt a településen, de még módos paraszt házból sincs sok. A sok egyforma, észak-alföldi típusú ház adja mégis a település lelkét. Sarud így megőrizte falusias jellegét, házakkal, a késő barokk római katolikus templommal, egy utcával. Na jó nem, Sarudnak nem csak egy utcája van és bár a főutca házai között akadnak a legszebbek, az oldalsó utcákba betérve is találunk takaros, nádtetős, szépen felújított házakat a 60-as, 70-es évek tipikus kockaházai között. Sarud szerencsére nem újít, csak megújul. A helyiek, de méginkább a betelepülő városiak sorban hozzák rendbe a portákat, amelyek jelentős része magánszálláshelyként üzemel. Az eredeti állapotot a Kossuth utcában lévő Tájház őrzi az igazi parasztudvarok romantikájával együtt: falumúzeumként funkcionál, és egy időutazás keretében bepillantást nyerhetünk a régi paraszti világ életébe. A tájház azonban nemcsak a múlt egy szeletének az őrzője, hanem a jelenlegi közösségi élet aktív színterét is képezi. A sarudiak minden hétvégén helyben sütött kiváló házi alapanyagokból készülő ételekkel várják a vendégeket. A felszolgált hurkák, kolbászok és más frissen sült húsok a „legelőtől az asztalig” filozófia alapján készülnek. Sarudon immár hagyomány, hogy minden szeptemberben megszervezik a Sarudi Lakodalmast, ahol a klasszikus falusi lakodalmat idézik meg népzenével, néptánccal, amelyet egy esti mulatság zár falusi lakodalmas ételekkel. A Sarudi Majálison, szintén egy hagyományőrző rendezvény keretében a bátrabbak kipróbálhatjuk főzőtudományunkat, szabad tűzön, bográcsban magyaros ételeket készíthetnek, de a biztonság kedvéért azért pénzért birkapörkölt, és más finomságok is kaphatóak.
Sarud másik arca
Egy hosszabb séta kell ahhoz, hogy megismerjük Sarud másik arcát. Sarudot a plázsos, ugrálóváras, vízísportos falut. Elég felkaptatni a gátra és azonnal megváltozik a Sarudról alkotott képünk: napvitorlák alatt nyugágyakban hűsölő strandolók, százméternyi homokos parton rohangáló gyerekek, aktív kikötői élet, vitorlások a vízen, kajakosok a nádas előtt. Döbbenetes kontraszt, a csendes, barátságos falu után, a Tisza-tó talán legmenőbb partszakasza, ahol jó a fröccs, csapolt a sör és gyengébb pillanatokban bármely fűzfa alatt hatalmasat lehet csókolózni aludni.
A Tündérrózsa kikötőben lehet motoros csónakot bérelni, akár túravezetővel, vagy kajakot, kenut kölcsönözni és bejárni a zegzugos árteret. A kikötőben működik a Vasmacska büfé, ami arra tökéletesen jó, ha valaki a vízről érkezve nem bírja már tovább szomjan. De bírja csak, mert kicsit fentebb működik a remek Fröccsterasz, tényleg jó borokkal és még jobb kilátással. Határozott előnye, hogy a gáton bringával érkezve már messziről eldönthető, hogy bizony itt isszuk meg a hosszúlépést. 🙂
A Hortobágyi Nemzeti Park szomszédságában található Sarudi-medence a Tisza-tó legnagyobb egybefüggő vízterülete, amely minden vízi sport számára tökéletes. Sup, motorcsónak, banán, sárkányhajó, vízisí, wakeboard, még vitorlázók számára is ideális, sőt vitorlástábor keretében gyermekek számára oktatóhajókon vitorlásoktatást is biztosítanak. Ezenfelül tábor minden mennyiségben: gyermekek számára horgász, lovas, surf és felderítő tábor, felnőttek és családosok számára felnőtt tábor nyújt lehetőséget arra, hogy betekintést nyerjenek a falusi életbe. A magányosabb kikapcsolódásra vágyók elmerülhetnek a horgászat meditációs élményében az év mind a négy évszakában, továbbá akár egyedül akár társasággal mind bicikli és mind ló nyeregből megcsodálhatják a Tisza- tó ökoturisztikai egyediségét, a természet érintetlen szépségét. A Tisza-tó körül a töltésen 64 km hosszú, síkvidéki – maximum 1 méter átlagos szintkülönbséggel – kiépített kerékpárút szinte végig védett a forgalomtól. Egyedül a 33-as főút Poroszló és Tiszafüred közötti szakasza igényel komolyabb figyelmet, de 2019-től már az új, védett kerékpárúton bringázhatunk a 33-as főút mellett.
Sarud Élményfalu
Külön fejezet a falu életében (és cikkünkben is) az élményfalu, az egy kézben lévő, átgondolt turisztikai szolgáltatások köre. A faluban található számos apartman, lakóház, az állatsimogató, a parton a vízi élet java és számos időszakos szolgáltatás egy koncepció, egy cél érdekében valósult meg, hogy Sarud kiemelkedjen a Tisza-tó települései közül azzal, hogy tartós élményeket kínál az ide látogatóknak, kicsiknek és nagyoknak.
