A lovakat szeretjük, de fogathajtó versenyen még nem jártunk, ezért el is voltunk veszve, hogy pontosan mi történik, hogy pontoznak, ki-kicsoda. Rögtön hozzuk a megoldást: ha nem érted az egészet, állj idős bácsik mögé és figyelj 5 percig. Megvilágosodsz. Öregfiúk futballmérkőzést lepipáló tempóban mondták be, hogy melyik fogat hol bibázott és az mennyi pontot jelent, öröm volt hallgatni az élő rádióközvetítést.
A Tisza-tó környéke egyébként is tele van lovasprogramokkal, Tiszafüreden ott a Nemzeti Vágta előfutama, a Hortobágyon szinte minden héten van lovas program, de a poroszlói fogathajtó verseny a maga kis kompaktságával, jól szervezettségével felér a legnagyobb rendezvényekhez. Profin megszervezett parkolás (800 Ft/nap a profizmus ára autónként), jól körbejárható rendezvénytér és baráti vendéglátás, amiben az ebéd eészen kiemelkedő volt, babgulyás főtt az egyik hatalmas bográcsban, a másikban pedig gombás marhapörkölt, amihez bulgur járt. A műanyag kacat árusok és a gumicukrros-édességes pult mondjuk pont nem kellene ilyen rendezvényre, nem hisszük, hogy azzal a helypénzzel lesznek előrébb, de volt ugrálóvár a gyerekeknek és pónilovaglás. A fogatok és lovak nem voltak elzárva, így aki szeretett volna kicsit közelebb menni és megtudni ezt-azt, az megtehette, nem hajtották el, mindenki nagyon kedves volt.
Szeretünk minden lóversenyt, mert a lótulajdonosok elképszető neveket tudnak adni lovaiknak. A bemondó mindig elmondta a fogat tulajdonosának, a fogathajtónak, a segédhajtónak és a lovaknak a nevét, illetve fajtáját. Némelyik nevet tényleg nem tudjuk honnan vették elő (inkább nem írjuk ide a legszaftosabbakat…). Volt itt lipicai, fríz és még sok más fajta ló.
