Mi az az ártér? KÖTIVIZIG szótár a Tisza-tóhoz
Ártér (forrás KÖTIVIZIG)
A KÖTIVIZIG szótár szerint az ártér az a terület, melyet a folyó árvizei az árvízvédelmi művek megléte nélkül elöntetnének. Az ártérnek azt a részét, melyet az ármentesítő művek védenek mentesített ártérnek nevezzük. Az árvízvédelmi művekkel védett ártér a nyílt ártér. A töltések előtti nyílt ártér a hullámtér.
Kösz KÖTIVIZIG!
Egyre többen ismerik meg a Tisza-tavat, de közülük sem sokan tudják, hogy a tó nem természetes képződmény, hanem mesterséges létesítmény, amelyet műtárgyak vesznek körül és szakemberek dolgoznak az üzemeltetésén. A Tisza-tó részben a Tisza szabályozása révén jött létre, amikor is a kanyarulatokat átvágva kialakultak a morotvák, holtágak és fokok. A nagyobb beavatkozás a kiskörei vízlépcső megépítésével kezdődött, a vízlépcső építését követően a víz feltartóztatására (helyesen felduzzasztására) kialakított gátrendszer és kapcsolódó csatornák, zsilipek és egyéb műtárgyak megépítésével vált véglegessé a tó. A mesterséges rendszer először Kiskörei Víztározó néven került a térképekre, majd ebből szelídült le Tisza-tóvá az elnevezés, ami turisztikai és földrajzi szempontból is egy kellemesebb elnevezés.
A Tisza-tó működtetése összetett feladat, egyszerre kell ügyelni a hidrológiai, ökológiai és gazdasági folyamatokra. Utóbbi is ketté válik: egyrészt az energiatermelés révén a kiskörei vízerőmű által, amely nem egy állandó üzemű erőmű (az országos áramtermelés szabályozásban vesz részt, ezért fontos szerepe van), másrészt a mezőgazdaságot nagy kiterjedésű öntözőcsatorna rendszeren keresztül ellátó öntözővíz miatt. A Tisza szabályozás ugyanis megszűntette a korábbi áradások által a földekre kijutó víz mennyiségét, ezt pótolják az öntözőrendszerekkel.
A Tisza-tó ökológiai rendszere egyre értékesebbé bált az évtizedek során, a fajgazdagság, a mikro ökoszisztémájának bonyolultsága mára elérte, akár meg is haladta a korábbi ismert természetes képződési vízi élőhelyekét, mint pl. a Kis-Balaton és Zala torkolat terültét.
