Welovetiszato
Welovetiszato

Érdekességek a Tisza-tónál: Szőlőszüret az árterekben

Galkó-Fenyves Barbara
·
2024. szeptember 16.
Érdekességek a Tisza-tónál: Szőlőszüret az árterekben

Szőlő a gyümölcsösben

Nagyon sok forrás szól arról, hogy a Tisza folyó ártereiben a gyümölcsfákon kívül szőlő is nőtt. A források arról szólnak, hogy mind a  dombvidékeken, mind az ártereken emberi beavatkozás nélkül is termett a szőlő. Az ártéri szőlők sajátossága az volt, hogy különösebb gondozás nélkül is felfutott a fákra. Onnan az emberek meggyszedő székről, létráról szüretelték. Volt úgy, hogy két széket tettek egymás mellé, keresztbe széles deszkát, erről szedték, és ide tették a szőlőszedő kosarat vagy dézsát is.

A szőlőfa

Több helyen a szőlőnevelésnek sajátos formájával is foglalkoztak: a fiatal eperfa szárát az ágak közelében átfúrták, belehúztak egy  szál venyigét, és hagyták, hogy összenőjön, összeforrjon. Ha ez néhány év múlva megtörtént, a szőlőt levágták a tövéről, ezután az eperfából élt. Hívtak szőlőfának is. A szőlő az eperfa ágaira folyt fel. Volt olyan nagy szőlőfa, amelyikről egy hektó mustot is nyertek.

Cibakházán hatalmas nagy diófákra folyt fel a szagos szőlő. Egy tőke 3-4 mázsát is leadott. Vastag, piros bélű szőlő volt, nagyon erős bora volt, olyan fekete, mint a tinta. Nem voltak nemes fajták,  sohasem metszették, csak szüretelni kellett.

Tisza folyó menti szőlőfajták

A Tisza mellet sokféle név ismert.

  • kanada – piros bora volt
  • olasz -ez korán érő, apró, fekete szemű gyümölcsöt terem
  • százsoros – ez is fekete volt
  • bakószőlő – korai, apró szemű
  • francia bakó, noha, noba izabella,
  • ripária – apró, feketés-vöröses szemű,
  • ananász – otelló szemű, fehér és feketés-pirosas szőlő

Viszont nem valami híres borokat adtak az ártéri szőlők! A Tiszazugban úgy ijesztgették a gyereket, hogy:  “elhallgass, mert hozok a rílaposi borbul!” Mások azt emlegetik, hogy egymást beszélték le az emberek a bor vásárlásról. Azt is megőrizte az emlékezet, hogy a történelmi borvidékekről jártak a Tisza mellé, és a vadalanyokból vittek vesszőt, arra oltották rá a nemes szőlőt, hogy pótolják a filoxéra okozta károkat.

Elhagyott, fára felfutó ártéri szőlőkkel helyenként ma is lehet találkozni.

A szőlő művelése

A szőlőt többnyire kétszintes műveléssel tartották: a szőlősorok között gyümölcsfákat ültettek. Tiszafüred környékén 3 soros művelés is folyt: a szőlősorok közé kerti veteményeket – sárgarépa, zöldség, gyalogbab, hagyma, burgonya – raknak. Sőt, arra is volt példa, hogy a kipusztult tőke helyébe egy maréknyi rozst vetettek.

A szőlők, gyümölcsösök nagy része az ártereken főleg a termelőszövetkezetek létrejöttével pusztultak el. De a legnagyobb pusztítás tulajdonképpen az 1970-es évek első felében érte ezeket az érékeket magának a tónak a kialakításával.

Később ugyan a beregi részeken új alma- és körteültetvényeket hoztak létre kor divatos fajtáiból: jonatán Starking, golden, idared. Ezeket már metszették, sokszor permetezték a kártevők ellen.

További Tisza-tavi cikkek: Welovetiszato

Ma van!

Programnaptár

2024november

h
k
sz
cs
p
sz
v
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
10
11
12
13
14
15
18
19
20
21
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
heti program