Nehéz elképzelni, hogy a kombájnok és vezetőik összejönnek, az utolsó tábla levágása után, majd tartanak egy táncos aratóünnepet. Alig 100 éve még teljesen természetes volt, hogy az aratást végző cselédek, zsellérek, földművesek, mintegy az aratás lezáró szimbólumaként összejöttek és megünnepelték a sikeres betakarítást. Kalászból, réti virágokból koszorút kötöttek, ettek-ittak és táncoltak.
Nem kell néprazjosnak vagy néptáncosnak lenni, hogy megszeressétek. Nézzétek a képeket, Sarudon, a Tisza-tó hangulatos kis falujában hogy ünnepelték az aratás végét. Elkap a hangulat, ha ott állsz a táblában és úgysem bírsz ellenállni, amikor isteni kolbásszal, frissen sült házi pogácsával és egyéb finomságokkal traktálnak. A pálinkáról ne is beszéljünk 🙂
