Welovetiszato
Welovetiszato

Hagyományőrzés: A Miskakancsó

Galkó-Fenyves Barbara
·
2023. október 27.
Hagyományőrzés: A Miskakancsó

Hagyományőrzés a Tisza-tónál: a miskakancsó története

Hagyományőrzés sorozatunkban hosszú múlttal és nagy hagyománnyal rendelkező mesterségeket és azok maradandó alkotásait mutatjuk be. Első bejegyzésünk a miskakancsó történetét próbálja megfejteni. Számos anyagból dolgoztunk, de a legtöbb hasznos és fontos információt Füvessy Anikó írásaiban találtunk.

A fazekas mesterség kialakulása Tiszafüreden

Az elmúlt közel 300 év alatt sok tényező játszott szerepet abban, hogy Tiszafüred a Közép-Tiszavidék egyik legjelentősebb és legegyénibb stílusú fazekas központja lett.

Egyik fontos mérföldkő az volt, hogy Tiszafüred 1744-ben 4 országos vásár tartására kapott engedélyt, ezzel pedig a mezővárosok sorába lépett. Ezek a rendszeres vásárok a helyi kisipar fejlődésére is ösztönzően hatottak. A kisiparosok A Tisza-mentén fellelhető alapanyagokból kiváló minőségű termékeket gyártottak, sokszor jellegzetes díszítéssel látták el a termékeket. Tiszafüreden ideális volt a tiszai agyag cserépedény-készítésre. Eleinte a fazekasok a Tisza-tónál fekete kerámiákat készítettek, de a megnövekedett igények miatt a 19. században áttértek a magasabb technikai tudást igénylő mázazásra.

A máznál a technológia és a festékek keverési arányai féltve őrzött receptek voltak, és a munka sikeréhez a megfelelő égési hőfokot is ismerni kellett. Nem véletlen, hogy a céhes fazekasok 3-4 évben határozták meg az inasok tanulóidejét. A fazekasok a nagyobb szakmai gyakorlatot az inaséveket követő, általában vándorlással egybekötött legényévekben szerezték meg. Így került el ez a technika Tiszafüredre is az 1810-es években. Ugyanekkor Miskolcról és Egerből is települtek át Tiszafüredre fazekasok, akik szintén ismerték a mázas kerámiák készítésének módját.

A mázas kerámiák legkorábbi képviselői

A legkorábbi mázas kerámiák butykoskorsók, miskakancsók és kulacsok voltak. Alapszínük vörös, fehér, ritkábban zöld és barna, melyet melyet általában színtelen ólommáz borított. Díszítésük ekkor még egyszerűbb hullámvonalakból, pontok és pöttyök variációjából állt.

A miskakancsó hagyományosan az alföld kerámiaterméke. Különös, öszvérszerű tárgyak ezek: felül szobrok, alul italos edények, amelyek egészen kiválóan visszaadják az emberi test arányait. A miskakancsó a díszítési módokban is különbözik a többi mázas kerámiától. Jellegzetességük a csákós emberfej, a has két oldalán a függőleges metszetzsinórzat, a fülön pedig rátétes hullámvonal található, mely később egyes darabokon kígyóvá alakul.  Az első ilyen darab Hódmezővásárhelyről való, 1824-ből.

miskakancsó

Forrás: Néprajzi Lexikon

A tiszafüredi miskakancsó

A kancsót más helyeken pintesnek, boros kánának, órosnak hívták, egyedül csak Tiszafüreden kezdték el Miskaként “becézni”. A név eredetére több feltételezés is létezik, de valószínűleg a fazekasműhely tulajdonosához vagy az első fellelhető darabokon szereplő készítők után kapta a nevét.

1828-ban egy mezőcsáti műhelyben is feltűnik a figurális kancsó, itt már fehér alapon, de a vásárhelyi példány minden jellegzetes elemét magán viselve. Ezen már a készítő műhelyet és magát a készítőt is feltüntették, ezen pedig egy tiszafüredi fazekas, ifjú Nagy Mihály neve lelhető fel. Magát a kancsót viszont Rajczy Mihály műhelyében készítették.

A tiszafüredi mázas kerámia kutatójának, Füvessy Anikó első írásai éppen arról a  fazekas dinasztiáról szólt, melynek egyik tagja a miskakancsót készítő műhelyet vezette. Ez a református vallású, tősgyökeres füredi dinasztia csak közvetlen család tagjaiból közel 30 fazekast nevelve járult hozzá a tiszafüredi és más, kisebb nagyobb regionális központok (Abád, Kunhegyes, Mezőkeresztes, Szegvár) megerősödéséhez vagy létrejöttéhez. Ez volt a Katona Nagy dinasztia, melynek oszlopos tagja volt K. Nagy Mihály, aki idős korában kezdett ilyen kancsókat készíteni. Valószínűleg az ő műhelyében dolgozott az a Miskolcról származó és Debrecent is megjáró inaslegény, Nemes Paál Ferenc, aki a Tiszafüreden készített miskakancsók új típusával jelentkezett. Új volt ezen a három kígyóval kombinált plasztikus díszítmény, valamint újszerűek voltak a szerkesztett díszek is.

A miskakancsóknak ez a három kígyóval kombinált változata csak Tiszafüredet jellemzi a mai napig is.

miskakancsó

Forrás: Néprajzi Múzeum

A miskakancsó mintázata

Sokan nevezik a miskakancsót a legmagyarabb kerámiatípusnak, mivel a bajuszos alak fejét csákó ékesíti, ruházatuk pedig a huszáregyenruhát idézi. A miskakancsó elterjedésében és népszerűségében Hadik András huszárjainak poroszok elleni dicsőséges hadjárata is közrejátszott, amikor 1757-ben még Berlint is megsarcolták. Nem véletlen azonosítják sokan a huszárságot a magyarsággal, a vitézséggel és a magyar virtussal.

Másik fontos motívum a kígyó. A kígyó a hiedelem szerint speciális tudású állat, mely örök élettel bír, így kívánnak a kancsó tulajdonosának hosszú életet. Alapvetően a miskakancsóknak 2 típusa van: az egyik típus hasán tekerőzik a kígyó, míg a másik variánson az edény két oldalán. A korai tiszafüredi miskakancsókon a középtengelyen tekeredő kígyó lelhető fel, mely később a legtipikusabb miskakancsó megjelenítési mód lett.

A fazekas mesterség hanyatlása Tiszafüreden

Tiszafüreden a fazekas mesterség virágzása sajnos nem volt hosszú életű, négy generáció alatt, a XVI. század utolsó harmadától számítva az XX. század elejéig tartott. Az első világháború előtt már az országos hanyatlás megkezdődött, mely a tiszafüredi
fazekasmesterség elsorvadását, és a füredi mintázat (változatos virág- és levélornamentika, madárábrázolás,
előkarcolt rozetták, egyszerű pontvonalból összetevődő díszítmények) eltűnését eredményezte.

Következő cikkünkben a tiszafüredi fazekas mesterség újjá élesztéséről és képviselőiről írunk.

 

Ma van!

Nincsenek mai programok.

Programnaptár

2024július

h
k
sz
cs
p
sz
v
1
2
3
4
5
6
5
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
heti program