Téli csillagvadászat a Tisza-tónál

Az ég kémlelése, a csillagképek megfejtése, a hullócsillagok utáni felkiáltás vagy csendesen elsuttogott kívánság (ugye nem hagyja ki senki!) összekapcsolódik a langyos nyári éjszakákkal. Nem telik el úgy egy nyár, hogy legalább nyaralás közben ne néznénk fel az esti égboltra és vesznénk el a csillagmilliókban egy-két percre. Ki gondolná hát, hogy az esős, hűvös ősz is el tudja bűvölni az égboltot kémlelőket? Pedig a tél felé közeledve egyre tisztább az éjszaki égbolt, a nyárra jellemző párás, meleg levegő nem szűri meg a csillagok fényét. Persze ritkábban tudunk kifogni felhőmentes, tiszta éjszakákat, de a látvány kárpótol minket a várakozásért.
Az ősz rengeteg olyan csillagképet tartogat számunkra, melyet nyáron csak kevésbé, vagy csupán nagy keresgélés árán talál meg az ember. Nem érdemes tehát „a nyári időtöltések“ zsákjába dobni a csillagvadászatot. Az őszi égbolt is legalább annyira ámulatba ejtő, mint nyári vetélytársa. Azonban hiába az ősz által nyújtott csoda, és hiába lehet praktikusabb a nagyvárosi élet, csillagokra vadászni vidéken a jó. A nagyvárosoktól eltérően a Tisza-tónál és a Hortobágyon sokkal alacsonyabb a fényszennyezés, mint a sűrűbben lakott területeken, pláne a nagyvárosok környékén. 


Az Androméda, a Perszeusz és a Pegazus
Az őszi csillagképek késő szeptembertől egészen december végéig gyönyörűen láthatóak, kivéve, ha valaki felhős időben kísérli meg felkutatásukat. Az év ezen időszakában megmutatkoznak a Perszeusz család csillagképei. A három legismertebb a Pegazus, az Androméda, és a Perszeusz. Mindhárom a görög mitológiából kapta nevét.

Mindenkinek ismerősen cseng a Pegazus név. A görög mitológia híres szárnyas lovát nevezik így, aki a legenda szerint Zeusz villámait cipelte, s akinek patái nyomán források fakadtak. A kisebbeknek a Herkules című Disney mese vicces, szárnyas lovacskájáról lehet ismerős a név. Kétség sem fér hozzá, hogy Ptolemaiosz görög filozófus hatalmas fantáziával rendelkezhetett a 2. században, ha képes volt egy oldalra úszó, kocka testű medúzára emlékeztető csillagképben egy szárnyas lovat látni, azonban mindenképp érdemes vetni rá egy pillantást. A Pegazus csillagkép ugyanis a hetedik legnagyobb csillagkép az égbolton.


Az Andromédát a mitológiai Androméda hercegnőről nevezték el, akit a görög hős, Perszeusz vett feleségül. Ebben a csillagképben látható az Androméda- köd, mely tulajdonképpen a mi Tejútrendszerünkhöz hasonló, spirál alakú galaxis. Ha az ember igazán messzire akar kerülni a problémáitól, de azért mégis szeretne a család látótávolságában maradni, az Androméda-ködbe varázsoltassa magát a teleportáló tündérrel, hiszen ez a legtávolabbi, szabad szemmel is látható galaxisunk. Összesen 2,5 millió fényévre van tőlünk.


A Perszeusz család következő gyöngyszeme a Perszeusz csillagkép, mely leginkább egy törött szárú, kétágú szélerőműre hasonlít. Az északi félteke legnagyobb csillagképeinek egyike. Leghíresebb jelensége a Perseidák meteor eső, melyet július közepe és augusztus közepe között láthatunk leginkább. A meteoreső a Perszeusz csillagkép felől érkezik, így érthető, ha a Perseides nevet viseli, melynek jelentése „Perszeusz fia”.

Ez a három csillagkép kétségkívül nem a legkönnyebben behatárolható. Ha a teljes tanácstalanság mélyére zuhannánk, segítségül hívhatjuk a Google Sky Map ingyenes applikációt, melynek segítségével még több, szabad szemmel csupán nehezen kiszúrható csillagképet fedezhetünk fel. Igyekezzünk kerülni a kivilágított helyeket, hogy a szemünk hamarabb hozzászokjon a sötéthez. Érdemes figyelembe venni, hogy a tó környékén sokkal hidegebb van, ezért ha hosszasan szeretnénk elmerülni az égbolt fürkészésében, ajánlatos több meleg ruhát magunkkal cipelni és egy pokróc is rendkívül praktikus lehet, ha nem akarunk behódolni az ősz egyik legrettegettebb rosszfiújának, a felfázásnak.

Adunk pár tippet, honnan érdemes csillagokat bámulni:

1. A vízen

16 | | 0 |

A Tisza-tó hatalmas egybefüggő területe garantálja, hogy kilométereken keresztül még egy zseblámpa sem zavarja meg az éji sötétet. Szerencsére a parton is csak kisebb települések találhatók, amelyek fényszennyezése elhanyagolható. A két nagyobb településtől: a Tisza-tó fővárosától Tiszafüredtől és a Tisza-tavi Ökocentrumnak is helyt adó Poroszlótól érdemes nagyobb távolságot tartani, illetve kerülendő még Kisköre, ahol a vízlépcső és az erőmű ipari lámpái nem egy átlagos kisfalu fénykibocsátását hozzák össze. A legideálisabb a Tiszaderzs-Sarud-Poroszló-Tiszafüred által határolt négyszög közepe, itt vagyunk legtávolabb a településektől. Éjszakára kihajózni csak biztos helyismerettel vagy vezetővel érdemes, a meleg takaró, forró ital és egy kis nasi erősen ajánlott. Bár ősszel már korán sötétedik (vagy ahogy errefelé mondják setétedik), azért célszerű megvárni a napnyugta utáni egy órát és inkább este 9 óra felé elindulni. Nem kell egész éjszakás programban gondolkodni, már egy egyórás csillagfény túra is tökéletes és felejthetetlen élményt ad. Hajót vagy kíséretet bérelni Sarudon, Tiszaderzsen a legegyszerűbb, a helyiek nagyon segítőkészek.

2. Az úton

16 | | 0 |

Talán a legegyszerűbb és a legspontánabb (minden előzetes tervezsegetést nélkülöző) megoldás a 33-as főút Kócsújfalu és Hortobágy közötti szakaszán valamelyik autóparkolóban, mezőgazdasági bekötőúton vagy kilátónál megállni. Közel s távol nincs település, nincs közvilágítás, maximum a néha elhúzó autók fénye és zaja zavarhat meg minket, de a pár másodpercnyi kényelmetlenségért kárpótol a szervezés egyszerűsége. Télen, a legnagyobb hidegben is megéri megállni és kiszállni az autóból pár percre, mert az élmény megfizethetetlen, különösen, ha felkapaszkodunk egy kilátóra, mert így a horizont is messzebb nyúlik, több csillagot láthatunk, a tejútrendszer teljesen kibontakozik a fejünk felett. Ha pedig már nagyon áthűltünk, csak vissza kell ugrani az autóba és irány valamelyik csárda a környéken, egy forró halászlé vagy egy jó sűrű gulyás és rögtön rendben vagyunk.

3. A pusztában

15 | | 0 |

Kísérő vagy helyismeret nélkül senkit nem küldenénk be a pusztába, nem beszéve arról, hogy a Hortobágyi nemzeti park területén csak úgy nem lehet autóval közlekedni. Van azonban egy kivételesen jól megközelíthető és kivételesen érdekes hely bent mélyen a pustában: a Hortobágyi Halastavak. Egészen a kisvasút állomásáig be lehet menni autóval, de innen már csak gyalog mehetünk tovább. Mélyen bent vagyunk a Hortobágy közepén, így fényszennyezés gyakorlatilag nincs. Amatőr csillagászoknak leginkább ezt a túrát ajánljuk, mert a teleszkópok becipelése és felállítása egyszerűbb, mint a vízen.